Köztük 80 olyan volt, aki addig csak egyszer esett át pszichotikus rohamon. A fennmaradó 46 személy egészséges volt, ők alkották a kontrollcsoportot. A vizsgálatot röviddel a roham után, majd 12 héttel később is elvégezték a résztvevőknél, hogy lássák, javult-e a betegek állapota a kezdeti gyógyszeres terápia hatására. Munkájuk során a kutatók a memória, a beszéd és a tudat működésében kulcsszerepet játszó agykéreg tekervényeinek képét vizsgálták.
A gyógyszerre nem reagáló páciensek agyának több területén – különösen a pszichózis kialakulásában fontosnak tekintett homlok- és halántéki lebenyben – kevesebb tekervényt találtak. „Ez az első vizsgálat, mely arra jutott, hogy az agykéreg tekervényeinek mintázata segíthet meghatározni a pszichiátriai tünetek kezelésének módját” – fűzte hozzá Lena Palaniyappan, a Nottinghami Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.
