Hallucináció: segítséget kapnak a betegek

Óriási segítséget jelenthet az új felfedezés azoknak a pszichiátriai betegségekben szenvedő fiataloknak, akiknek nem használ a gyógyszer.

Pszichiátriai betegeket mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) vizsgáltak meg kutatók, és a külső agyszövet, az agykéreg tekervényeinek olyan mintázatait azonosították, amelyek előre jelezhetik, hogy a páciens tüneteit enyhíti-e a gyógyszer. A fiatal betegek körülbelül fele nem vagy alig tapasztal javulást a pszichotikus tüneteikre elsőként felírt gyógyszer szedése után. A tudósok szerint felfedezésük segíthet azonosítani ezeket a betegeket és más kezelést keresni nekik.

Világszerte 121 millió ember szenved depresszióban, közülük évente 850 ezren önkezűleg vetnek véget életüknek, az unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak pszichiátriai betegségek kezelésére – csak néhány megdöbbentő adat annak a ténynek az alátámasztására, hogy az agykutatás elképesztő jelentőséggel bír.

Az elmúlt években a legnevesebb tudományos folyóiratokban jelentek meg Nusser Zoltán neurobiológus tanulmányai. Nusser az MTA rendes tagja, aki a napokban vehette át az egyik legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai János alkotói díjat.

„Történt némi előrelépés a pszichózis elleni új szerek fejlesztésében az elmúlt ötven évben, ám egy probléma változatlan maradt: a betegek egy csoportja továbbra sem reagál az alkalmazott gyógyszerekre. Ha az új eljárással azonosítani tudjuk a pácienseket, akiken a jelenleg rendelkezésre álló szerek nem tudnak segíteni, akkor elkezdhetjük kifejleszteni a számukra hatásos új orvosságokat” – magyarázta Paula Dazzan, a londoni King's College pszichiátriai intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.

A pszichózis olyan mentális tünetek leírása, mint a hallucináció és hogy valaki hangokat hall a fejében. Mindezek velejárói lehetnek a skizofréniának, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon 24 millió embert érint. A tünetek utalhatnak bipoláris zavarra, azaz mániás depresszióra is, amely a WHO becslései szerint az emberek négy százalékát sújtja.

A tüneteket jelenleg gyógyszerrel, pszichoterápiával és társadalmi segítségnyújtással kezelik. Ám sok páciens állapota nem javul az elsőre felírt gyógyszerekre, vagyis fennáll náluk az újabb rohamok kialakulásának a kockázata, valamint annak a veszélye, hogy mentális egészségük tovább romlik. Dazzan kutatócsoportja 126 alany agyát vizsgálta meg MRI-vel – olvasható a JAMA Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányban.

Köztük 80 olyan volt, aki addig csak egyszer esett át pszichotikus rohamon. A fennmaradó 46 személy egészséges volt, ők alkották a kontrollcsoportot. A vizsgálatot röviddel a roham után, majd 12 héttel később is elvégezték a résztvevőknél, hogy lássák, javult-e a betegek állapota a kezdeti gyógyszeres terápia hatására. Munkájuk során a kutatók a memória, a beszéd és a tudat működésében kulcsszerepet játszó agykéreg tekervényeinek képét vizsgálták.

A gyógyszerre nem reagáló páciensek agyának több területén – különösen a pszichózis kialakulásában fontosnak tekintett homlok- és halántéki lebenyben – kevesebb tekervényt találtak. „Ez az első vizsgálat, mely arra jutott, hogy az agykéreg tekervényeinek mintázata segíthet meghatározni a pszichiátriai tünetek kezelésének módját” – fűzte hozzá Lena Palaniyappan, a Nottinghami Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.