„A piacon több mint ezer termék előállításához használnak nanotechnológiát. Ez azért aggályos, mert nem tudjuk, a nanorészecskék mennyire mérgezőek. Célunk, hogy minél hamarabb megtaláljuk és megmérjük mennyiségüket az élelmiszerekben, és tanulmányozzuk, mérgezőek-e” – idézte a Science Daily tudományos portál a Journal of Agricultural and Food Chemistry című szaklapban megjelent tanulmányt.
A Missouri Egyetem élelmiszer-kutatóinak Lin Meng-si által vezetett csoportja a körtén maradt, illetve a héján a gyümölcsbe jutott ezüst nanorészecskéket vizsgálta meg. (A nanométer a méter egymilliárdod része.) Először a rovarölő szerekhez hasonló töménységű ezüstnanorészecske-oldatba tették a körtéket. Ezután többször megmosták és leöblítették őket. Vizsgálataik szerint a kezelés és a mosás után négy nappal még mindig voltak ezüstrészecskék a héjon, a legkisebbeknek a körte húsába is sikerült behatolniuk.
„Az ezüstrészecskék az élelem elfogyasztása és megemésztése után is az emberi szervezetben maradnak, tehát veszélyt jelenhetnek. Ezek szerint a kisebbek ártalmasabbak lehetnek, mint a nagyobb méretűek” – hangoztatta Lin.
Az emésztés során a nanorészecskék bekerülnek a vérbe és a nyirokrendszerbe, keringenek a szervezetben, és olyan érzékeny szervekhez is eljuthatnak, mint az agy, a máj, a lép vagy a szív. Az új módszerrel ki lehet mutatni, mennyire szennyezték az ezüst nanorészecskék a mezőgazdasági terményeket és más élelmiszereket.
