A kutatók szerint a „cseljabinszki meteorit” egy másik égitest útját keresztezhette, vagy szokatlanul közel haladhatott el a Nap mellett. Kőzetelemzésük eredményeit kedden, a Firenzében tartott Goldschmidt-geokémiai konferencián mutatták be.
„A meteorit darabjai kétségtelen jeleit mutatják egy intenzív olvadási folyamatnak, amely már a Föld légkörébe érkezés előtt megkezdődött. Szinte abszolút bizonyossággal állítható, hogy a meteorit másik égitestnek csapódott, vagy a Nap rendkívül erőteljes hősugarai perzselték meg” – közölte Viktor Sarigin, a novoszibirszki Föld- és Ásványtani Intézet munkatársa.
Az egymillió lakosú uráli város feletti meteoritrobbanás légnyomásának hullámai körülbelül hétezer épületet rongáltak meg, a szétszóródott üvegcserepek pedig mintegy 1500 embert sebesítettek meg. Orosz és amerikai kutatók szerint a gigászi kő tízezer tonnát nyomott, átmérője akár húszméteres is lehetett.
Sarigin kutatócsoportja további információkat remél, ha a becsapódott égitest legnagyobb darabját megtalálják. Valószínűsítik, hogy a Cserbakul-tó mélyén fekszik, ahol a kiemelési munkálatokat három méter mély iszapréteg nehezíti. Mindeddig a meteoritnak több mint száz darabját azonosították. A legnehezebb egy kilogrammos volt – adta hírül a jekatyerinburgi Szövetségi Uráli Egyetem néhány héttel ezelőtt. A kutatók felhívták a figyelmet a csalókra, akik a világhálón magas árat kérnek az állítólagos meteoritszilánkokért. Ugyanakkor a valódi meteorittörmelékek megtalálóinak jutalmat ígérnek.
