Úgy tűnik, a boldogság mindig eltűnik a levegőben, még azelőtt, hogy felismernénk. Legalábbis a nagy boldogságérzésnél ez gyakran van így. Ezzel szemben létezik a kisebb boldogságérzés, amit az ember csak egészen egyedül teremthet meg – a tudósok legalábbis úgy tartják –, mivel a dolgokhoz való hozzáállásunkat csak magunk változtathatjuk meg. Ez egy meglehetősen elvont történet, és a megvalósítása sem olyan egyszerű. Vannak azonban nagyon konkrét utasítások arra, hogyan tehetnénk egyszerűen és gyorsan boldoggá a mindennapi életünket. Íme a tudományosan is bizonyított napi rutin, ami szükséges az elégedettséghez.
„Boldogságügyileg nem sikerül az élmezőnybe verekednünk magunkat. Viszont képtelen vagyok megérteni, hogy mi az oka annak, hogy nekünk van a legnagyobb világfájdalmunk” – a teljes cikket itt olvashatja el.
Többen nekifutottak már, hogy pontokba szedjék a boldogság elérésének tényezőit. A boldogsághoz vezető út nem biztos, hogy ott kezdődik, ahol elsőre keresnénk.
Egy ideje tudjuk már, hogy a pozitív gondolatok gyógyítanak.Ez lenne az egészség és a boldogság titka?
Először is ma este menjen el jó korán aludni – a sok alvás gondoskodik ugyanis arról, hogy másnap ne legyen annyira érzékeny a negatív érzésekre és emlékekre. Ezek a negatívumok az agy egyik magcsoportjában, az amigdalában vannak. Ezzel szemben a pozitív és semleges emlékeket a hippokampusz, a memóriaközpont dolgozza fel. Sajnos a túl kevés alvás a hippokampuszt jobban befolyásolja, mint az amigdala nevezetű magcsoportot.
Menjen ki a levegőre! Ez a szabály különösen érvényes azokra, akiknek irodában kell dolgozniuk. 20 perc már nagymértékben javítja a kedvet és a memóriát, ahogyan ezt kísérletek is igazolták. Az Amerikai Meteorológiai Társaság kutatói 2011-ben felfedezték, hogy a levegőn töltött idő napsütésben és 14 fokban a legideálisabb.
Ha megteheti, költözzön közelebb a munkahelyéhez. A tülekedés a metrón és a hatalmas dugók stresszhelyzetet teremtenek, svájci kutatók szerint ez még magas fizetésért cserébe sem éri meg.
Gyakoroljuk a jó légkör kialakítását a munkahelyünkön: nevessünk és segítsünk – ez a két dolog már önmagában is boldoggá tesz –, így két legyet üt egy csapásra. A szándékos mosoly furcsának tűnhet, de működik – szinte fájdalomcsillapítóként hat. Pláne akkor, ha az ember nem erőltetetten mosolyog, hanem mosolyát szép gondolatokkal csalja elő.
A segítség is sokat számít, ráadásul nem is kell, hogy nehezünkre essen, mivel hetente két óra segítés is nagyon sokat javít a közérzetünkön. Ez 100 órát jelent évente, kutatók szerint ez a bűvös szám, amit elérve tényleg jobb lesz adni, mint kapni. Egy kutatás szerint a pénz, amit másvalakire költünk, boldogabbá tesz, mint az, amiből magunknak vásárolunk valami olyasmit, amire már régóta vágytunk.
Hazafelé a munkából legyen hálás azért, hogy van munkája, és kezdje el már most tervezni a következő szabadságát. A tanulmány szerint a hála megakadályozza a depressziós tüneteket és javítja a közérzetet, és úgy általában a saját életünkkel való megelégedettségünket. A terveink felett érzett öröm akár két hónapig is képes ébren tartani a jó közérzetünket – legalábbis azt állítja egy tanulmány.
A sport, még akkor is, ha csak pár percig tart, egyike a legjobb eszközöknek, amelyek képesek jó közérzetet előidézni, illetve csökkenteni a depresszió kockázatát – ez pedig a boldogsághormonok felszabadulásának köszönhető. A kísérletek azt bizonyítják, hogy azoknál a depresszióban szenvedőknél, akik rendszeresen sportoltak, hat hónap után kilenc százalékkal ritkábban esnek vissza a depresszióba, mint azok, akiket csak gyógyszerekkel kezelnek.
Töltsön sok időt a családjával és a barátaival! A kapcsolatok az élet lelkei – az örök szabály itt is él: inkább a minőség, mint a mennyiség.
A meditáció javítja a koncentrációt és még szórakoztató is. Kutatók agyi képalkotó vizsgálat segítségével kimutatták, hogy a meditációs tréning nyolc hét elteltével képes megváltoztatni az agynak azt a szerkezetét, amelynek köze van a stresszkezeléshez.
