A kutatás során 35 prosztatarákos férfit vizsgáltak meg. Azoknak, akik változtattak életmódjukon, bizonyíthatóan genetikailag megfiatalodtak sejtjeik – írta a BBC hírszolgálata a The Lancet Oncology című szaklapban megjelent tanulmányról.
A tudósok látható változásokat tapasztaltak annak a tíz résztvevőnek a sejtjeiben, akik vegetáriánus étrendre váltottak, tartották magukat az előírt mozgásmennyiséghez, a stresszoldó meditációhoz és jógához.
A változások a kromoszómák végén található „védősapkával”, az úgynevezett telomerrel állnak összefüggésben. A telomer szerepe, hogy óvja a kromoszómát, és megakadályozza, hogy a sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül, ami azt üzenheti a sejteknek, hogy hagyjanak fel a osztódással és pusztuljanak el.
A kutatók azt vizsgálták, hogy elkerülhetetlen-e a folyamat, vagy fel lehet tartóztatni, netán vissza is lehet fordítani. A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem Dean Ornish vezette kutatócsoportja szerint megfelelő támogatással meghosszabbíthatók a telomerek. A vizsgálat elején, majd öt év elteltével is megmérték ezek hosszát. Annál a tíz, alacsony kockázatú prosztatarákos férfinál, aki átfogó életmódváltásra vállalkozott, a telomerhossz jelentősen, átlagosan tíz százalékkal nőtt. Ezzel szemben a kutatásban résztvevő többi 25 személynél, akitől nem kértek életmódváltást, három százalékkal csökkent.
A telomerek rövidülését a korral járó betegségekkel, többek közt szívbetegségekkel, valamint a rákkal összefüggésben vizsgálták eddig.
A kaliforniai szakemberek kutatása arra nem terjedt ki, hogy az életmódváltás és a telomerek hosszának növekedése javítja-e a kilátásokat a rák gyógyulására, de úgy vélekedtek, hogy ennek is érdemes lenne utánajárni.
„Ennek a viszonylag szűk körű, próbajellegű kutatásnak az eredményei túlmutathatnak a prosztatarákos férfiak körén. Ha nagy létszámú, a véletlen eredményeket kizáró, kontrollcsoportos vizsgálatok is alátámasztják, amit felfedeztünk, az átfogó életmódváltás jelentősen csökkentheti sok betegség kockázatát és az idő előtti elhalálozást. Génjeink és telomerjeink a velünk született hajlamot jelentik, nem feltétlenül a végzetet” – hangoztatta Ornish.
A londoni Queen Mary Egyetem kutatója, Tom Vulliamy szerint lényeges hangsúlyozni, hogy ez egy kis próbakutatás volt, és meg kell várni, az eredmények megismétlődnek-e egy nagyobb léptékű vizsgálatnál is.
Abban egyetértenek a kutatók, hogy egyedül a telomer rövidülése nem magyarázhatja meg az öregedést, hiszen az emberi telomer rövidebb, mint az egereké vagy a főemlősöké, mégis tovább élünk náluk.
Korábbi kutatások azonban bebizonyították, hogy a mozgásszegény életet élő személyeknél felgyorsul a sejtöregedés, azaz a telomerek megrövidülnek.
