A Brit Antraktisz Vizsgálat (BAS) nevű projekt kutatói és az Northumbriai, valamint az Edinburghi Egyetem tudósai a jégpáncél alatt élő ősi mikroorganizmusok után kutatva fúrtak le a 1,5 kilométer széles és ugyanilyen hosszú Hodgson-tó mélyére. Ezt a tavat több mint 400 méter vastag jég borította az utolsó jégkorszak végén, ma már csupán 3-4 méter vastagságú jég fedi.
A világ legvastagabb jégtakarójaként számon tartott kelet-antarktiszi jégrengeteg valószínűleg jóval érzékenyebb a hőmérséklet-változásokra, mint azt eddig vélték a tudósok – derült ki a Nature című folyóiratban közzétett új tanulmányból.
Húszmillió évvel korábban alakulhatott ki a nyugat-antarktiszi jégtakaró, mint eddig feltételezték – mutatták ki amerikai kutatók.
A jégen átfúrva a 93 méter mély tó alján lévő üledékből vettek mintákat. A felső néhány centiméteres rétegben a tóban jelenleg és közelmúltban élt organizmusokra bukkantak, azonban 3,2 méterre fúrva olyan mikrobákat találtak, amelyek nagy valószínűséggel mintegy százezer évesek – olvasható a BAS honlapján.
David Pearce, a kutatás vezetője elmondta, az a tény, hogy ezek az organizmusok a rendkívüli körülmények ellenére még most is élnek, azt jelenti, hogy nagyon különleges körülmények között alakultak ki. Számos felfedezett életforma valószínűleg új, eddig ismeretlen a tudomány számára.
Néhány hónapja amerikai és orosz kutatók is bejelentették, hogy számos ősi mikroorganizmust, baktériumot találtak a Déli-sark jégpáncélja alatt elterülő Willans- és Vosztok-tavakból vett vízmintákban. A jég alatti tavak vizsgálatával a tudósok egyrészt arra keresik a választ, hogy milyen lehetett az élet a jégkorszak előtt, másrészt az antarktiszi jeges mélységek létformáinak elemzésével következtetéseket vonhatnak le a Földön kívüli élet lehetőségéről, egyebek között a Marson és a Jupiter holdján, az Európán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!