Kávézaccból állítottak elő biodízelt az amerikai Cincinnati Egyetem kutatói. Az intézmény szakemberei az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) Indianapolisban rendezett 246. Országos Találkozóján és Kiállításán összegzik ígéretes felfedezésüket.
A kutatók – az egyetem két hallgatója és egy professzora – 2010-ben vágtak bele a projektbe és egy ötgallonos vödörbe gyűjtötték az egyetem kampuszán működő kávézóból a zaccot. Háromlépcsős módszerrel állítottak elő bioüzemanyagot. Először kivonták az olajat a zaccból, majd a triglicerideket biodízellé alakították. A zaccot megszárították, és a biodízel tisztítására használták. Utolsó mozzanatként pedig elégették a hátramaradt zaccot, hogy a tüzelhető biomasszához hasonló alternatív energiaforrást nyerjenek.
Bioműanyag. Óriási paradoxon feszül az elnevezésben. Hogyan lehet valami bio, ha műanyag? Grazi kutatók bebizonyították, hogy igenis lehet. Rövidesen megkezdődik a próbagyártás.
Az előzetes eredmények szerint a felhasznált kávézacc olajtartalmának aránya 8,37 és 19,63 százalék között mozgott, és a kávéolajból nyert biodízel megfelelt a nemzetközileg érvényes minőségi követelményeknek. A módszer – a nyers biodízel megtisztítása a szárított zaccal – kevésbé hatékony, mint a hagyományos finomítási eljárások, ugyanakkor a költségek szempontjából ígéretes alternatívával kecsegtet. A jövőbeli kutatások a kávézaccból nyert aktív szén tisztítási hatékonyságának javítására fognak fókuszálni.
A fosszilis dízelhez képest a tisztább égésű biodízel kevesebb szén-monoxidot, szénhidrogént és lebegő részecskéket bocsát ki. Csak az Egyesült Államokban évente több mint egymillió tonna kávézacc termelődik, amelynek legnagyobb hányada a szeméttelepeken köt ki.
A kutatók szerint módszerük nem csupán a szeméttelepek nagy területeit szabadítaná fel, de egyszersmind olyan biodízel előállításának lehetőségével kecsegtet, amelyet nem a táplálékforrásként is jelentős kukoricából és szójából nyernek, hanem más természetes anyagból – olvasható a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportálon.
Aranyat érhet a bioüzemanyag termelésében a pandák ürüléke, mert olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek etilalkohollá alakítják át a növényi rostokat – adta hírül szerdán a The Daily Telegraph című brit lap. Amerikai kutatók a memphisi állatkert két pandájának ürülékéből 40-fajta baktériumot különítettek el, és azt tapasztalták, hogy ezek a mikrobák rendkívül hatékonyak a növényi rostok cukorrá alakításában, amelyet azután más baktérium erjedésre késztet.
A Mississippi Állami Egyetem tudósai azért vizsgálták a pandaürüléket, mert ezek a medvék szinte kizárólag bambuszt esznek, szervezetük pedig ehhez igazodón képes gyorsan megemészteni a növény rostjait és kellő mennyiségben kinyerni tápanyagot a tápértékét tekintve meglehetősen szegény bambuszból. A pandabaktériumokkal jóval olcsóbbá lehetne tenni a bioüzemanyag termelését, mivel eddig külön eljárással kellett előkészíteni a növényi alapanyagot.
