Az akadémia főtitkára eredetileg 11 óra 45 perckor tette volna a bejelentést, amelyet aztán háromszor is elhalasztottak. A nemzetközi sajtó azóta azt próbálja megfejteni, mi lehetett a szokatlan késlekedés oka.
Néhányan azt találgatták, hogy az akadémia nem tudta elérni Peter Higgset, aki Francois Englert-rel együtt annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért részesült az elismerésben, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének a megértéséhez, és amelyet nemrégiben megerősítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) ATLAS- és CMS-kísérleteiben.
Mások szerint viszont a bizottságban vita alakult ki arról, kit ismerjenek el az isteni részecskeként emlegetett bozon felfedezéséért. Bár Higgs és Englert fektette le a felfedezés elméleti alapjait, az akadémia néhány tagja úgy vélekedett, hogy a díjat azoknak is meg kellene kapniuk, akik kísérleti úton igazolták a Higgs-bozon létezését.
„Úgy vélem, mérhetetlenül igazságtalan” döntés született – mondta a Svéd Rádiónak Anders Bárány, a Stockholmi Egyetem professor emeritusa. A Nobel-díjas Bárány Róbert fizikus unokája szerint idén első alkalommal fordult elő, hogy az indoklásban megneveztek egy intézményt, az Európai Nukleáris Kutató Szervezetet, a CERN-t, valamint annak két nagy detektorát, az ATLAS-t és a CMS-t, de a központ munkatársai közül senki sem szerepelt a díjazottak között.
Az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, helytelen döntés született. „Úgy gondolom, a kísérleti kutatók fantasztikus munkát végeztek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „hosszas vita” alakult ki, ez vezetett a bejelentés elhalasztásához.
Anders Bárány 1989 és 2003 között a fizikai Nobel-bizottság titkára volt, jelenleg viszont nem tagja a testületnek, amely dönt a nyertesről vagy a nyertesekről, így információi nem első kézből származnak.
Az akadémia egy másik tagja, Björn Janson a keddi bejelentést követően a The Local című svéd lapnak azt mondta, „elvileg lehetséges”, hogy egy intézmény is szerepeljen a díjazottak között, de erre még nem volt példa.
Megint mások azt állítják, nem is volt valós esélye annak, hogy a CERN megkapja a legrangosabb tudományos díjat. „Sokat beszéltek erről. De tartanunk kell magunkat Nobel végakaratához úgy, ahogy az van. Márpedig semmi nincs benne az intézményekről, így a döntés ilyen értelemben pofonegyszerű volt” – mondta Hans Ryde fizikaprofesszor.
Lars Brink, a bizottság elnöke védelmébe vette a döntést és kijelentette, elméleti elismerésről van szó. Tagadta, hogy a CERN-t érintő hosszas vita volt. „Ez csak találgatás, ráadásul nem igaz” – mondta az AFP-nek, emlékeztetve a titoktartásra. (A testület tanácskozásán elhangzottak ötven évig titkosak, csakúgy mint a jelöltlista.) Annyit azonban elmondott, „nem volt terítéken”, hogy egy szervezetnek adják a díjat.
A békedíjat kivéve egy kategóriában sem jutalmaztak soha szervezetet, noha a díjat gondozó alapítvány szerint nincs olyan szabály, amely ne tenné ezt lehetővé. A döntés az egyes intézmények kezében van – mondta Annika Pontikis, a Nobel-alapítvány szóvivője. Emiatt vetődött fel, hogy a fizikai és a kémiai díjakat odaítélő svéd Királyi Tudományos Akadémia felülvizsgálhatná gyakorlatát. „A tudományos kutatás változik. Száz éve még egyetlen ember végzett kísérleteket és tett felfedezéseket. Manapság hatezer” – mondta az akadémiai tag Per Carlson részecskefizika-professzor.
