A lengyel fővárosban 194 ország és az Európai Unió képviselői kezdtek tárgyalásokat a 2015-ben Párizsban megkötendő nagy jelentőségű egyezményről. Az értekezlet két hétig tart. Noha a varsói tanácskozáson nem várható nagy jelentőségű döntés, megfigyelők szerint a konferencia eredményei mégis előrevetíthetik azt, hogy sikerül-e tető alá hozni a 2015-ös egyezményt.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója, Achim Steiner a konferencia előtt azt hangsúlyozta, hogy mihamarabb fel kell gyorsítani a klímaváltozás elleni intézkedéseket. „Jó úton indultunk el, de a sebesség, amivel haladunk, egyáltalán nem elég gyors” – mondta az ENSZ-illetékes az NDR német közszolgálati rádiónak. Egyesek szemében fékezi a varsói konferenciával szembeni várakozásokat, hogy a vendéglátó ország hagyományos, széntüzelésű erőműveivel nem tartozik a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosai közé.
Ezzel szemben Todd Stern, az Egyesült Államok képviselője Washingtonban újságírók előtt optimistának mutatkozott. Stern szerint a varsói konferencia „történelmi lehetőséget” tartogat. „Előrelépést akarunk” – hangsúlyozta. Stern szerint a korábbi klímakonferenciákkal ellentétben érezhető a változtatásra irányuló közös akarat, például a Kína és az Egyesült Államok közötti szorosabb együttműködés szándéka. A párizsi konferenciáig olyan kérdésekben kell megállapodniuk a világ országainak, hogy a fejlődő, valamint a fejlett országok mekkora részt vállaljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséből, és hogy a fejlett ipari országok mennyi anyagi eszközzel támogassák például a klímaváltozás következményeinek különösen kitett országokat a környezetkímélőbb energiahordókra való átállásban vagy abban, hogy mezőgazdasági termelésüket a változó éghajlati viszonyokhoz igazítsák. Nyitott kérdés az is, hogy a következő egyezmény mely pontjai legyenek kötelező erejűek.
Az ENSZ támogatásával működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi, szeptemberben kiadott jelentése a korábbinál is komorabb előrejelzéseket fogalmazott meg. Az IPCC-jelentés a korábbinál határozottabban fogalmazott, amikor azt írta, hogy „rendkívül nagy valószínűséggel” az ember a globális felmelegedés fő okozója. A jelentés szerint a tengerek vízszintjének emelkedése gyorsabb lehet, mint korábban gondolták, s az évszázad közepére nyaranta csaknem teljesen eltűnhet a jégtakaró a sarki tengerekről, ha az emberiség nem csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
