„Nem lehet öncélú a tudomány”

Az eredményeket a társadalom javára kell hasznosítani – mondta Pálinkás József.

Pálinkás József a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt eseményeként megtartott, a Tudomány megrendelői című konferencián nyitóelőadásában többek között arról beszélt: a kutatás-fejlesztés (K+F) gazdaságban történő gyakorlati alkalmazásának hozzáadott értéket kell „termelnie”, mivel csak így lehet hasznos a K+F eredményeket termékeibe beépítő vállalkozások és a társadalom számára.

Hozzátette: a témáról – most első ízben – azért szervezett konferenciát nagyvállalatok vezetőinek részvételével az MTA, hogy megismerhető legyen, milyen eredmények és gondok, kihívások adódnak ezen a területen.

A rövid távú gondolkodásmód az innováció gyilkosa, és hosszú távon is csak a kemény munka hoz eredményt – összegezte a termékinnováció alapját képező vállalati filozófiát Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője. A jó termék-előállításhoz pedig nélkülözhetetlen a megfelelő stratégia, a helyes gondolkodásmód, a szükséges erőforrások megléte, valamint a megfelelő szervezés. Példaként hozta, hogy a Bosch világszerte tavaly mintegy 4,8 milliárd eurót, míg Magyarországon 61 millió eurót – azaz mintegy 183 milliárd forintot – költött kutatás-fejlesztésre.

Ahhoz, hogy a világ növekvő népességét – 2050-re várhatóan 9 milliárd ember él majd a Földön – el lehessen látni a szükséges élelmiszerrel, egy újabb zöld forradalmat kell végrehajtani – mutatott rá Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. Aláhúzta: a szükségletek kielégítéséhez mind a növényi, mind pedig az állati termékek előállítását jelentős mértékben növelni kell. Ahhoz pedig, hogy Magyarország sikerrel vegyen részt ebben a folyamatban, javítani kell a belföldi agrárgazdaság helyzetét. A Bonafarm-csoport saját hatékonysága növelése érdekében már most együttműködik egyetemekkel és kutatóintézetekkel, hogy a K+F eredményeket beépítse gazdasági tevékenységébe.

Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. elnök-vezérigazgatója többek között arról beszélt, hogy az ország villamosenergia-ellátása szempontjából kulcsfontosságú a paksi atomerőmű korszerűsítése, bővítése. Hozzátette: a K+F eredményeknek nagy jelentőségük van például a paksi atomerőmű biztonságos működésének biztosításában.

A kitűzött gazdasági célok megvalósítása csak a kutatás-fejlesztés és a gazdasági lehetőségek összehangolásával érhetők el. Ezért a gazdasági célba – komplex megoldásokat alkalmazva – integrálni kell a K+F célokat is. A gazdasági eredményesség érdekében pedig nélkülözhetetlen a célzott kutatás, valamint az ehhez kapcsolódó marketingtevékenység is – hívta fel a jelenlévők figyelmét Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója.

A szellemi hozzáadott érték a gazdaság versenyképességének legfontosabb tényezője, különösen így van ez a gyógyszeriparban – mondta Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója. Hozzáfűzte: a K+F portfólió az innováció „tükre”. Emlékeztetett arra, hogy a gyógyszeriparban a K+F ráfordítások eredménye érvtizedről-évtizedre csökken. Ennek ellenére azonban a kutatás-fejlesztésbe való befektetésről nem lehet lemondani.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy az általa képviselt vállalatcsoport mit vár a tudósoktól, azt válaszolta: jó és elegendő szakembert a cég munkájának elvégzéséhez. Úgy vélte: ehhez szükséges a világszínvonalú tudás elérése, az elitképzés megszervezése és a jól képzett szakemberek utánpótlásának biztosítása, mert most kevés a szakember. Ezen pedig változtatni kell – hangsúlyozta.

A Magyar Tudományos Akadémia keretei között végzett kutatások mintegy 35 százalékának van közvetlen kapcsolata az iparral és a szolgáltatásokkal – közölte Pálinkás József az MTI kérdésére. Hozzátette: a magyar szakemberek itthon tartásához meg kell teremteni a feltételeket, azaz szükség van többek között arra, hogy munkájukat anyagilag is megfelelő módon elismerjék, továbbá kutatásaikat Magyarországon versenyképesen tudják végezni.