Új üvegházhatású, nagyon sunyi gázt azonosítottak

Nem a természetben keletkezik, az ember állítja elő.

A PFTBA nem a természetben keletkezik, az ember állítja elő, és a 20. század közepe óta használják elektromos berendezésekben. Jelenleg főként elektronikus teszteléshez használt folyadékokban, valamit hőátviteli anyagként alkalmazzák. Nincs olyan ismert folyamat, amely megsemmisítené vagy eltávolítaná a Föld légkörének alsó rétegéből, ezért nagyon hosszú életű, valószínűleg több száz évig fejti ki hatását, és csak a légkör felső részében semmisül meg – olvasható a ScienceDaily tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

A különböző gázok eltérő mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz, mivel a sugárzást különböző hullámhosszúságon nyelik el. A globális felmelegedési potenciált (GWP – Global Warming Potential) különböző gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használják, hogy összehasonlítsák ezen gázoknak az éghajlatra gyakorolt halmozott hatását egy meghatározott időintervallumban (általában 100 év). Értékét azonos tömegű szén-dioxidhoz képest határozzák meg, mivel ez a legfontosabb üvegházhatású gáz, amely hozzájárul az ember által okozott globális felmelegedéshez – magyarázta Cora Young, a kanadai kutatócsoport tagja.

Mivel a PFTBA különösen hosszú ideig él a légkörben, ezért nagyon magas a sugárzáselnyelő hatásfoka, ebből adódóan nagyon magas a globális felmelegedési potenciálja. 100 éves időszakra kalkulálva a PFTBA egyetlen molekulája azonos hatást gyakorol a klímára, mint 7100 szén-dioxid-molekula – tette hozzá Angela Hong, a kutatócsoport másik tagja.

Első ízben rákkeltönek minősítette a szennyezett levegőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége.

Évszázadokig folytatódhat a globális felmelegedés akkor is, ha most egy csapásra teljesen megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása – ismertette egy friss tanulmány.

A világ népességének tíz százaléka súlyosan megszenvedheti az éghajlatváltozás hatásait 2100-ra, ha addig semmi sem változik.