Az új faj csontjait zöldhomok-üledékben találták meg Új-Zéland déli szigetén, Canterbury régiójában. A leletek a paleocén korból származnak, koruk mintegy 58 millió, tehát az új faj a legrégibb tengeri madarak közé tartozik – állapították meg a környező kőzetek korából kiindulva a Canterbury Múzeum és a német Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum kutatói.
A csontok a Zélandia nevű kontinentális talapzat nagyon meleg vizű tengerének mélyén kövülhettek meg röviddel az után a katasztrófa után, amely a dinoszauruszok és sok tengeri élőlény tömeges pusztulását okozta – olvasható a Canterbury múzeum közleményében. A kontinentális talapzat tengerből kiemelkedett csúcsa Új-Zéland szigetei.
Az új faj az Australornis lovei nevet kapta Leigh Love amatőr kövületgyűjtőről, aki 2009-ben ugyanabban az üledékrétegben fedezte fel a fosszíliákat, ahol a világ legrégibb pingvinjének, Waimanunak a maradványai is előkerültek.
Mivel a maradványok nem tűntek ismerősnek, bevitte őket a múzeumba, ahol éveken át hevertek anélkül, hogy megvizsgálták volna őket.
Az Australornis lovei leginkább ahhoz a két fajhoz hasonlít, amely a késői kréta földtörténeti korból – mintegy 70 millió évvel ezelőttről – származik, és maradványaik az Antarktiszi-félszigeten kerültek elő.
A lelet nemcsak a madarak evolúciójának jobb megértését segíti elő, hanem arra a földtörténeti időszakra is utal, amikor Ausztrália és az Antarktisz éppen leszakadóban volt a Gondwana nevű őskontinensről, és Új-Zéland még sokkal közelebb esett az Antarktiszi-félszigethez – olvasható a kutatóknak a Journal of the Royal Society of New Zealand folyóiratban megjelent tanulmányában.
