Az orvostudomány legújabb csodafegyverei

Egyre tovább fogunk élni, és egyre egészségesebben. Új eszközöket vetnek be a betegségek elleni harcban.

A kutatók előrejelzései szerint minden második ma születő gyermek megéri a 103. születésnapját. A Focus.de összeszedte az orvostudomány azon ígéretes újításait, amelyek segítségével várhatóan sikeresen fogjuk tudni felvenni a harcot a betegségek ellen.

Néhány héttel ezelőtt ünnepelte 112. születésnapját Németország legidősebb embere, Gertrud Henze. A hölgy foglalkozását tekintve könyvtáros, és még most is töretlen lelkesedéssel viseltetik a könyvek iránt. Henze egy a 400-ból, aki a hétmilliárd földlakó közül már elmúlt 110 éves. Ez a szám azonban gyorsabban fog nőni, mint gondolnánk. James Vaupel öregedéskutató szerint a következő évtizedben már nem fog különlegességnek számítani, ha 100 évig él valaki, inkább az lesz a normális.

A híres tudós kiértékelte azokat az adatokat, amelyeket világszerte gyűjtöttek a szuperaggokról. „Minden második gyermek, aki ma születik, megéri a 103. születésnapját” – ezt vetítette előre a Max Planc Intézet demográfus kutatója. „Ma már az emberek egyre hosszabb ideig élvezhetik az életüket betegségek nélkül” – ez a reményt adó kijelentés a tudós legfontosabb következtetése. „Minden egyes évvel jobbak az életkörülmények, hála az orvosi újításoknak” – véli a kutató.

A Focus.de bekukucskált a zárt ajtók mögötti laboratóriumokba, és szakértőket kérdezett meg, azt próbálva kideríteni, hogy milyen új fegyvereket vetnek majd be a tudósok, kutatók és orvosok a leggyakrabban előforduló betegségek ellen az elkövetkező években.

Kisebb implantátumok, személyre szabott gyógyszerek, célzott terápiák – a szakértők ebben látják a jövőt. Ma már használatban van egy nagyon precíz CT, amelynek segítségével a kutatók egészen pontosan meg tudják határozni a véráramlást a tumorban. A másik nagy előrelépés az orvostudományban, hogy már vakcinát tesztelnek az Alzheimer-kór ellen.

Számos eszköz a leendő szuperfegyverek közül már a következő hónapokban az orvosok rendelkezésére fog állni, de vannak közöttük olyanok is, amelyekről egészen pontosan senki nem tudja megmondani, hogy mikor találják meg az utat az orvosokig és a betegekig.

A jobb kezeléseknek, új gyógyszereknek, eszközöknek és diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően az életünk is egyre hosszabb lesz – véli a kutató. Kiváló példa erre a Lancet című lap által közzétett vizsgálat, amely azt mutatja, hogy 1999 és 2007 között szinte minden típusú rák esetében – 9 millió európai küzd a kórral – javult a túlélési arány. Itt van például a vastagbélrák: azoknak, akiknél a rettegett kórt 1999 és 2001 között diagnosztizálták, az 54 százaléka élt még a diagnózis után öt évig. Azoknak, akiknél ezt a diagnózist hat évvel később állították fel, az 58 százaléka élt még öt évig. Mivel egyre korábban ismerik fel a rákot, a betegek egyre nagyobb százaléka él túl. Ezen felül még hatékony gyógyszerek is megjelentek a piacon, továbbá a kisebb-nagyobb fejlesztések jócskán hozzájárulnak a gyógyszerek árának radikális csökkentéséhez.

A gyors felismerés mellett nagy hatékonyságnövelő tényező a rákgyógyításban a személyre szabott terápia: „Mi már nem ugyanazon séma szerint kezeljük az összes rákbeteget” – mondta Otmar Wiestler, a Német Rákkutató Központ igazgatója. Ma már génteszt segítségével vizsgálják, hogy a kemoterápiák legújabb generációi egyáltalán hatásosak-e a páciensnél. A rákkutatásban a jövő a személyre szabott orvoslásé.

Elképesztő technikai újítások segítenek az orvosoknak. Itt van például az az eszköz, amely az ember örökítőanyagát pár óra alatt dekódolni képes. Ilyen adatsorra van szüksége az úgynevezett Humán Genom Projektnek, ami 1990-ben, 24 évvel ezelőtt startolt és amelynek az a küldetése, hogy feltárja a teljes emberi genomot egészen a bázispárok szintjéig, így azonosítva a benne található összes gént. Az elmúlt évek során a géndekódolás ára 100 millió dollárról 6000 amerikai dollárra esett genomonként. Ezért a heidelbergi Daganatos Betegségek Centrumában az elmúlt években lehetőség nyílt 900 beteg esetében szekvenálni a genetikai információt – ez további emelkedő tendenciát mutat.

A mikroprocesszorok és az akkumulátorok is egyre kisebbek, így a high-tech implantátumok már olyan kicsik is tudnak lenni, hogy műtét nélkül is be lehet majd őket ültetni.

Világszerte azon dolgoznak a tudósok, hogy a hibás szöveteket a testből vett szövetek segítségével újítsák meg. Ehhez kiváló eszköz az őssejt, amely bármilyen típusú sejtté átprogramozható. „Ennek segítségével képesek leszünk majd régi sejteket újakra cserélni” – mondta a Max Planc Intézet igazgatója.

A sejtek megújításának másik elegáns módját a Saar-vidéki egyetemen dolgozó Henning Madry kezdte el kidolgozni: a cél, hogy műtét nélkül gyógyítsák az ízületi porckopást a maradék porcsejtek stimulálásával. A tudós géneket csempészett a sérült sejtekbe. „Ez lehetővé teszi, hogy az ízületi porckopás miatt sérült sejtek ismét kollagént és proteoglikánokat állítsanak elő, a módszernek köszönhetően a sérült sejtek ismét egészségesek lesznek” – mondta Madry. Bár még ezt a technikát nem tesztelték, igen ígéretesnek tűnik. A jövőben remélhetőleg egy injekció is elegendő lesz a porckopás gyógyítására.

A másik nagy újítás az Alzheimer területén készül bekövetkezni: lehet, hogy az újonnan kifejlesztett gyógyszernek köszönhetően megáll az öregedés? Számos reménykeltő gyógyszer tesztelése zajlik jelenleg is. Különösen izgatottak most az öregedéskutatók, ugyanis hamarosan Hutchinson–Gildorf-szindrómában szenvedő gyerekeken fognak tesztelni egy hatékonynak ígérkező gyógyszert. A nagyon ritka betegség következtében a páciens már pár évesen az öregedés jeleit mutatja: szenilis lesz, kihullik a haja, idő előtt öregedik, olyannyira, hogy nem éri meg a 15. születésnapját. A gyógyszer segítségével ők is értékes éveket nyerhetnének.