A kutatók az után jutottak a megállapításra, hogy figyelemmel követtek egy madárrajt, amelynek tagjait apró nyomkövető-készülékekkel szerelték fel, hogy tanulmányozhassák az állatok pozícióját és minden egyes szárnycsapást. A szakemberek már régóta faragnak elméleteket arról, hogy sok madárraj aerodinamikai okokból rendeződik V alakzatba.
Amikor egy madár repül, áramlatot generál. A kutatók elmélete szerint egy másik madár hasznot húzhat a felfelé irányuló légáramlásból azáltal, ha az előtte lévő madár mögött, kissé oldalvást repül. Amikor egy madárraj ezt a trükköt alkalmazza, V alakzatot formál.
A szakemberek számára kihívás volt a jelenség szabadban való tanulmányozása. A Londoni Egyetem állatorvosi karának (Royal Veterinary College) kutatói és más szakemberek 14 íbiszt figyeltek meg, amint a madarak Ausztria és Olaszország között vándoroltak. Egy természetvédelmi program keretében a madarakat betanították arra, hogy kövessenek egy ultrakönnyű repülőgépet.
A madarak repülésének hétperces periódusát elemezve a kutatók arra jutottak, hogy amikor az íbiszek V-alakzatban repültek, úgy pozicionálták magukat, hogy kihasználhassák a másik madár generálta áramló közegben lévő felhajtóerőt, ami lehetővé teszi számukra, hogy energiát takarítsanak meg.
Emellett úgy tűnt, hogy a madarak a szárnycsapásaikat is annak megfelelően időzítették, hogy minél nagyobb hasznot húzzanak a felfelé irányuló léghuzatból azáltal, hogy szárnyvégükkel az előttük haladó madáréval megegyező hullámmozgást vettek fel. Amikor pedig egy madár közvetlenül egy másik mögött repült, akkor úgy igazította szárnycsapásait, hogy csökkentse a lefelé irányuló légáramlás hatását. A madarak tehát képesek érzékelni vagy megjósolni a társaik által generált áramlatot és ennek megfelelősen hangolni a szárnycsapásaikat, ami lenyűgöző képességet jelent.
Ez az első kísérleti bizonyítéka annak, hogy a madarak képesek úgy hangolni szárnycsapásaikat, hogy előnyt kovácsoljanak az áramlatból – írta a tanulmányt kísérő kommentárban Florian Muijres és Michael Dickinson, a Washingtoni Egyetem két munkatársa.
