Lecsaptak az adattolvajok Németországban: a vizsgálatok szerint 16 millió postafiókhoz fértek hozzá bűnözői hálózatok. A bonni Információtechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) a múlt héten jelentette be, hogy rekordszámú felhasználó lett áldozata az adathalászatnak, ettől az eseménytől volt hangos a német sajtó is. Az érintetteknek természetesen meg kellett változtatniuk jelszavaikat. Talán ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
Számítógép-belépési jelszó, a telefon pin kódja, a Facebookhoz, az Instagramhoz, a Twitterhez és különböző netáruházakhoz tartozó jelszavak – a digitális világban egyre több belépőkódra van szükségünk. Milyen biztonságos jelszót találjunk ki, amelyet könnyen meg is lehet jegyezni? És szabad-e vajon a biztonság kedvéért valahova mégis feljegyezni, nehogy elfelejtsük? A Bild.de összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a jelszavakkal kapcsolatosan.
A legfontosabb, amit egyszer és mindenkorra a fejünkbe kell vésnünk: soha ne használjunk egy jelszót kétszer. Sajnos ezt könnyebb mondani, mint megtenni.
Egy friss amerikai felmérés szerint a leggyakoribb jelszó az „123456”, ezért ez a lehető legrosszabb. Emellett az olyan más egyszerű konstrukciókat próbálják ki legelőször a hekkerek, mint a „password” vagy a „qwerty” , így ezeket soha ne használjuk!
Kerülni kell a magánszféra jelszóba konvertálását, magyarán ezeket se használjuk:
Általánosságban érdemes olyan jelszót választani, amely nem található a szótárban.
1. Használjunk legalább tíz karaktert, kis- és nagybetűket egyaránt, illetve számokat és speciális karaktereket is.
2. Különösen fontos, hogy a felhasználói fiókjainkat, a bankszámlánkat és a wifi-rútert erős jelszóval védjük. Jó tipp, ha alkotunk egy mondatot, amelyet csak mi tudunk, és annak kezdőbetűit használjuk a jelszóhoz. Például egy mondat: „Július 4. nemzeti ünnep az Amerikai Egyesült Államokban” ebből egy lehetséges jelszó lehet: „J4.nüaAEÁ”.
Alapvetően érvényes, egyben evidens, hogy:
Jó módszer a számok megjegyzésére, ha az ember képet lát a számban. Például 1 = gyertya, 3 = villa, 2 = hattyú, 8 = hóember.
Történethez is köthetjük a számsort, az 1328 esetében: az egyik barátnőm, aki három cukorral issza a kávéját, két nap alatt csak nyolc órát aludt.
Erre kiváló ötlet, ha olyan mondatot alkotunk a jelszóból, amely pozitív érzéseket vált ki belőlünk, és magát a mondatot jegyezzük meg.
Három- vagy négyhavonta illik újat létrehozni. Ez lehet olyan változtatás is, hogy a jelszó valamelyik betűjét számra cseréljük, vagy kicseréljük a jelszóban található számokat. Időnként természetesen az egész jelszót érdemes megváltoztatni.
Ez így mind szép és jó így, de kizárt, hogy az ember annyi jelszóra emlékezzen, amennyire kell. Ez szerencsére nem is szükséges annak, aki a Password Manager alkalmazást használja. Ennek az az előnye, hogy csak egy jelszót kell megjegyezni, amelynek beírásával megjelenik a többi jelszó. Hasonlóan működik például a Firefox mesterjelszava is: itt egy kódot kell beírni, hogy megjelenjenek a böngészőben az elmentett jelszavak.
