Ha a szarvasmarhák, juhok és más állatok nemcsak füvet, hanem más kalóriadús élelmet is kapnának, tenyésztésük környezetbarátabb lenne, és a gazdáknak is nagyobb jövedelmet hozhatna – állapították meg a laxenburgi Alkalmazott Rendszeranalízisek Nemzetközi Intézetének (IIASA) kutatói az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmányukban.
Az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 12 százaléka az állattenyésztés számlájára írható. Ez mindenekelőtt a nagy erdőterületek legelőkké alakításából, illetve az állatok által kibocsátott metángázból ered.
Ez az emisszió 2030-ig körülbelül egynegyedével lenne csökkenthető, ha az állattok a puszta fűfélék legelése helyett olyan kalóriadús takarmányokra állnának át, mint a gabonaőrlemények, a korpa, az olajpogácsa, a silókukorica – állapította meg a Petr Havlik vezette kutatócsoport. Ma a világ összes kérődzőjének még 21 százalékát tartják kizárólag a legelő füvén – magyarázta Havlik.
A tehenek, a juhok és a kecskék gyorsabban nőnek, több tejet termelnek, ha takarmányuk több energiát tartalmazna. Kisebb területen lehetne így több állatot tartani, a tej literére, a hús kilójára eső üvegházhatású gázok kibocsátása pedig csökkenne – tette hozzá. Az állattartás kifizetődőbbé, az ellátás biztosabbá válna a kutatók szerint.
