Már 22 éve is fertőzött az újnak hitt vírus

Mindeddig keveset tudtak az eddig 79 ember halálát okozó vírus eredetéről.

kn
2014. 02. 28. 13:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A súlyos akut emberi légzőszervi megbetegedést okozó SARS-vírushoz hasonló koronavírus a Közel-Keleten ütötte fel a fejét 2012 szeptemberében, és mintegy 182 embert fertőzött meg. Hetvenkilencen belehaltak a betegségbe az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.

Mindeddig keveset tudtak a szakemberek a vírus eredetéről. A MERS a koronavírusok családjába tartozik, amely a közönséges nátha kórokozója. Ebbe a csoportba tartozik a súlyos akut emberi légzőszervi megbetegedést okozó SARS-vírus, amely 2003-ban Kínában ütötte fel a fejét, súlyos járványt és közel 800 halálesetet okozott világszerte. A MERS is tüdőgyulladást okoz, lázzal, köhögéssel és légzési nehézségekkel jár, de a SARS-tól eltérően veseelégtelenség is kíséri.

2013-ban katari tevékben kimutatták a vírus jelenlétét, szaúd-arábiai egypúpú tevékben, azaz dromedárokban megtalálták a MERS ellenanyagát, de magát a vírust nem. A Columbia Egyetem kutatói több mint 260 szaúd-arábiai teve archivált vérmintáját elemezték az 1990-es évek elejéig visszamenőleg. A MERS-vírus vagy hasonló vírus nyomaira bukkantak az 1992 és 2010 közötti mintákban.

Párhuzamosan vizsgálták mintegy 200 teve, 36 kecske és 112 juh vérmintáját, amelyeket tavaly vettek Szaúd-Arábiában. A tevék 74 százalékánál megtalálták a vírus ellenanyagát, csakúgy, mint magát a vírust is különösen az állatok orrváladékában. Valószínű, hogy a tevék az elsődleges forrásai az emberi fertőzésnek. Az állatokban talált vírus ugyanolyan, mint amilyeneket az emberi mintákban találtunk – mondta az AFP francia hírügynökségnek Ian Lipkin, a kutatás vezetője.

Lipkin szerint a MERS-vírus relatívan stabil maradt 1992 óta, és a kutató annak a véleményének adott hangot, hogy az első emberi megbetegedések valószínűleg észrevétlenek maradtak, mivel a betegség ritka és korszerű laboratóriumi vizsgálatok nélkül lehetetlen kimutatni.

Az amerikai tudós arra figyelmeztetett, hogy a vírusnak kifejlődhet egy olyan típusa, amely képes lesz könnyen terjedni az emberek között, és megelőző intézkedéseket sürgetett a Közel-keleten, ahol a tevét húsáért és sport céljából tenyésztik, de házi kedvencként is tartják. „Elkezdhetnénk szűrni a tevéket a MERS-vírusra és karanténba helyezni a fertőzött állatokat úgy, ahogyan száj- és körömfájás esetén tesszük” – hangoztatta.

Hozzátette, több kutatás szükséges annak kiderítésére, miként terjed át az emberre a vírus, közvetlenül a tevéről történik vagy a környezetben lévő fertőzött termékről. A szakemberek kutatják egy oltás lehetőségét az állatok számára, és azt is, miként lehet a leghatékonyabban gyógyítani a megfertőzött embereket.

A tudósok világszerte próbálják a MERS koronavírus állati eredetét felderíteni azóta, hogy az első emberi megbetegedést diagnosztizálták. A Közel-Keleten Szaúd-Arábiában, Katarban, Kuvaitban, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben, Ománban, Tunéziában okozott megbetegedést emberek körében. Európában Nagy-Britanniában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban ütötte fel a fejét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.