A kicsik agyában a sok és helyes beszéd segít kialakítani azokat a nyelvi és szókincsbeli készségeket, amelyekkel elkerülhető a szegényebb családok gyerekeit sújtó verbális lemaradás – magyarázta Anne Fernald, a Stanford Egyetem tudósa, a kutatás vezetője. A tanulmány eredményeit az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) pénteki konferenciáján mutatták be.
Fontos, hogy az agy kész legyen a szövegösszefüggésből megtanulni a szavak jelentését – magyarázta Fernald, tehát nem képeket kell a babának mutogatni, és az sem elég, ha a felnőtt rábök egy tárgya, miközben kiejti a nevét: „ez narancs”, „ez tál”. Jobb, ha teljes mondatokban beszélnek: „Tegyük a narancsot a banánnal, az almával és a szőlővel együtt ebbe a tálba.”
A lebutított babanyelvet is jobb elfelejteni, hasznosabbak a hosszabb, összetettebb mondatok – tette hozzá. Régóta tudják a kutatók, hogy a közepes vagy annál magasabb jövedelmű családokban növekedő gyermekek már az óvodakezdés előtt sokszorosan több szót hallanak, mint a szegényebb családok kicsinyei. Az utóbbiak a szűkebb szókincs miatt kevesebb eséllyel boldogulnak az iskolában. Fernald elmondta: az alacsony jövedelmű családok gyermekei ötéves korukra akár két évvel is lemaradhatnak szerencsésebb kortársaik mögött a nyelvi tesztek eredményei alapján.
Az agyról készült felvételek is alátámasztják az az összefüggést. Kimberly Noble, a Columbia Egyetem orvosi karának kutatója elmondta: a korai élmények segítenek kialakítani az agyban az idegsejtek közötti kapcsolatokat, így a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű családok gyermekeinek fejlettebb „idegsejt-birodalma” jön létre a nyelvi fejlődéssel összefüggő agyterületeken.
Amikor Fernald kutatása során összehasonlította, hogyan dolgozza fel a gyerekek agya a hallott beszédet, kiderült, hogy a verbális lemaradás másfél éves kor körül alakul ki. A szegényebb gyerekek kétéves korukra érik el azt a nyelvi teljesítményt, amelyre a nagyobb bőségben felnövők már 18 hónaposan képesek.
A kutató ezzel a példamondattal illusztrálta a folyamatot: A cica a papon fekszik. Ha a gyerek elég gyorsan megérti a cica szót, utána a szövegösszefüggésből kitalálhatja, mit jelent a pad szó. Ha azonban késlekedik az első szó felismerésével, a padot már el is felejti, mielőtt a jelentésére következtetni tudott volna.
