Menekülés közben érhette nyíltalálat, perceken belül elvérzett. Előtte napokon át kóborolt az Ötz-völgyi-Alpok gleccservidékén, halála előtt nem sokkal evett is – állapította meg egy kutatás, amelynek céljaira 2010-ben Ötzit kiolvasztották, hogy tanulmányozásával újabb ismereteket nyerhessenek róla és a korabeli emberek életéről. Megvizsgálták az állatbőrből varrt ruházatán talált vérnyomokat és gyomrának tartalmát is. Egyebek közt egy zsírcsomót is felfedeztek benne, amely egyes elképzelések szerint sajt fogyasztására utal.
A müncheni régészeti múzeumban csütörtökön kezdődött, Ötzi 2.0 című kiállítás megnyitóján Angelika Fleckinger, a bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum igazgatója elmondta: ha igaz a feltevés, ez a lenne az emberiség történetének legrégibb sajtdarabja. Halála körülményeiről is többet megtudhatnak a tudósok, ha a ruházatán lelt vérnyomok elemzésével elkészülnek. Ha másnak a vére, az arra utalhat, hogy küzdelembe bonyolódott. Az eredmények a kutatók szerint még az idén várhatók.
Ötzi múmiáját 1991. szeptember 19-én fedezték fel 3210 méter magasan, a jégbe fagyva. Az egyiptomi múmiákkal ellentétben őt belső szerveivel együtt, vegyszermentesen őrizte meg a gleccser. A 160 centiméter magas, 50 kilogramm súlyú, nagyjából 45 éves férfi kőszáli kecskét, gabonát és zöldségeket fogyasztott, háta fájt, ízületei elkoptak, erei meszesek voltak, fogai szuvasak, fogínye sorvadt. A hátán és bokája körül talált vonalak nem tetoválások: ízületi fájdalmai enyhítésére bőrét faszénnel metszették be, és növényeket dörzsöltek a sérülésbe.
Az augusztus 31-ig megtekinthető kiállítás látogatói az életnagyságú Ötzit virtuálisan maguk is „felboncolhatják”: érintőképernyős berendezés segítségével ránagyíthatnak a csontokra, szövetekre, ízületekre. A valódi múmiát élő webkamerán keresztül figyelhetik meg, amelyet a testet őrző, -6 fokos, 99 százalékos nedvességtartalmú helyiségben szereltek fel.
