Az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD), a mániás depressziós, azaz bipoláris zavar, az öngyilkossági kísérletek és a kábítószer-használat nagyobb arányban fordult elő azoknál az iskoláskorú gyermekeknél, akiknek az édesapja idősebb volt, mint azoknál, akiknek fiatalabb – ismertette a BBC hírportálja a több millió ember adatait elemző tanulmányt, amely a JAMA Psychiatry című szaklapban jelent meg.
A kutatók szerint a problémák a hímivarsejtek mutációinak számlájára írhatók, ezek ugyanis az öregedéssel megszaporodnak. Más szakértő azonban úgy véli, hogy a késői apasággal járó előnyök valószínűleg többet nyomnak a latban, mint a problémák.
Az amerikai Indiana Egyetem és a svéd Karolinska Intézet kutatása – a szakvélemények szerint – a kérdés eddigi legnagyobb léptékű és az egyik legjobban tervezett vizsgálata volt. A tudósok 2,6 millió ember adatait elemezték. Emellett a pontosabb eredmények érdekében összevetették az ugyanattól az apától származó testvérek adatait is, hogy a családi-neveltetési különbségeket kiszűrjék.
Összehasonlították a 45 éves vagy annál idősebb korban gyermeket vállaló apák gyermekeit a 20-24 éves apák gyermekeivel, és azt az eredményt kapták, hogy az előbbi csoportban több mint háromszor nagyobb eséllyel fordult elő az autizmus, a mentális betegségek kockázata pedig kétszer akkora volt.
Az idősebbek gyermekeinél a mániás depressziós zavar esélye 25-ször, az öngyilkos magatartás és a droghasználat kockázata 2,5-szer nagyobb volt, mint a legfeljebb 24 éves apák gyermekeinél. Az első csoport iskolai eredményei is rosszabbak voltak. Nem találtak olyan pontot, amelytől kezdve a kockázat emelkedett volna, inkább azt figyelték meg, hogy az idősebb apai életkor nagyobb rizikóval függ össze.
Az említett betegségek általános kockázata azonban alacsony maradt. Ha meg is duplázódott a rizikó, a betegség kialakulásának veszélye az egyes gyermekeknél még így is nagyon kicsi.
Brian D\'Onofriót, a kutatás vezetőjét megdöbbentették az eredmények, alacsonyabb kockázatra számítottak. Elmondta: a tanulmány újabb eredményekkel támasztja alá az egyre nagyobb terjedelmű szakirodalmi adatot, amely szerint a családoknak, orvosoknak és az egész társadalomnak mérlegelnie kell a gyermekvállalás későbbre halasztása melletti és elleni érveket.
