Az amerikai földtani intézet (USGS) által kiadott dokumentum szerint több ezer tengeri vidra pusztult el az után, hogy 1989 márciusában az Exxon Valdez tanker zátonyra futott Alaszka partjainak közelében, mintegy 42 millió liternyi nyersolajat zúdítva a tengerszorosba.
„Habár a felépülés időtartama fajonként jelentősen eltérő, az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az olajkatasztrófa hosszú távú hatásaira leginkább érzékeny fajok talpra állása évtizedekbe is telhet” – húzta alá közleményében az intézet kutatóbiológusaként dolgozó Brenda Ballachey.
A szakemberek a levegőből végzett vizsgálatok, az olajnak való kitettség mértéke és az állatok tetemeinek kivizsgálása révén értékelték ki a Vilmos herceg-tengerszoros legérintettebb területein élő vidrapopuláció állapotát. A katasztrófát követően a középkorú vidrák halálozási aránya megnövekedett, ez a trend azonban mostanra visszaállt, és újra az olajszivárgás előtti minta érvényesül, vagyis a vidrák többsége vagy nagyon fiatalon, vagy nagyon idősen pusztul el.
A jelentés szerint a vidrapopuláció lassú regenerálódásának oka valószínűleg az olajnak való folyamatos kitettség volt. A tengeri vidrák azon több mint húsz partközeli állatfaj közé tartoznak, amelyek súlyosan megsínylették a katasztrófa következményeit – húzta alá az intézet.