Veleszületett tájékozódási készsége van a burmai pitonnak (Python bivittatus), ennek segítségével akár több tucat kilométer távolságból is visszatalál élőhelyére – állítják kutatók egy szerdán megjelent tanulmányban.
A világ legnagyobb méretű kígyói között szereplő burmai pitonok Ázsiából származnak, de több példány a híres floridai Everglades Nemzeti Parkban telepedett le, valószínűleg óvatlan gazdik „jóvoltából\". A táplálkozási lánc tetején lévő ragadozó hüllők annyira elszaporodtak, hogy már-már a helyi biológiai sokféleséget fenyegetik.
A kutatók elfogtak hat kígyót, és lepecsételt műanyag dobozokban elszállították, majd 21-36 kilométerrel odébb szabadon engedték őket. A rájuk erősített rádióadó segítségével követték a mozgásukat, mérték az útvonalukat és a sebességüket.
A szabadon engedett óriáskígyók azonnal az elfogási helyük irányába fordultak, öten közülük öt kilométeres hibahatáron belül vissza is találtak oda. A hatodik hüllő megmagyarázhatatlan okból oda-vissza csavargott, mielőtt hazatalált volna.
A pitonok 94-296 napon át utaztak, „határozottan eltökéltségben, hogy hazatérnek\" – mutat rá a brit tudományos akadémia Biology Letters című szakfolyóiratában megjelent tanulmány.
A szerzők szerint a kutatás megállapította, hogy „a burmai pitonokban belső iránytű és navigációs térkép\" működik.
Most első ízben fedeztek fel ilyen sajátos orientációs készséget valamilyen kígyófajnál.
A piton navigációs készségei arra engednek következtetni, hogy képes érzékelni a territóriumát is. Ennek a képességének a segítségével lehet e betolakodó faj ellen küzdeni oly módon, hogy megállapítják, milyen területeket létesít előnyben.
A burmai piton, amelynek a hossza az öt métert is meghaladhatja, mindenre vadászik, a kismadaraktól őzsutákon át az alligátorokig. Egészben nyeli le áldozatát, miután megfojtotta.
