Sugárszennyező erdőtűztől tartanak Csernobilban

Alig bomlanak le az elhalt növények, az avar mennyisége aggasztó, katasztrofális méretű tűz keletkezhet.

UDM
2014. 03. 28. 6:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A majdnem három évtized alatt felhalmozódott, épségben maradt erdei avar mennyisége azért aggasztó, mert katasztrofális méretű erdőtűz keletkezhet belőle, amelynek füstje terjesztheti a sugárszennyezést.

Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt robbanás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta. Akkor minden figyelem Csernobilra irányult, azóta a világ továbblépett. Egy dolog azonban változatlannak tűnik: a szennyezett terület elhalt fái, növényei és levelei nem úgy bomlanak le, ahogy máshol szoktak – idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál az Oecologia című szaklapban megjelent tanulmányt.

Tim Mousseau, a Dél-karolinai Egyetem biológusa és az intézményen belül működő Csernobil- és Fukusima-kutatóintézet társigazgatója, valamint kollégája a Csernobilt körülvevő hírhedt, úgynevezett vörös erdőben járva azt tapasztalta, hogy a fatörzsek évtizedek múltán is jó állapotban voltak. Kutatómunkájuk nagyrészt ebben az erdőben zajlott, amely nevét az elpusztult fák ijesztő, vörösesbarna színéről kapta. „Ha az én kertemben kidőlne egy fa, nagyjából tíz év alatt fűrészporrá bomlana” – hangsúlyozta Mousseau.

A rejtély megfejtése céljából más erdők aljáról gyűjtöttek több száz adag levélmintát. Az avarral teli zsákokat harisnyával bélelték, hogy a rovarokat távol tartsák, ezután elhelyezték őket Csernobil körül, és vártak kilenc hónapot.

Döbbenetes eredményt kaptak: azok a levelek, amelyeket erősen szennyezett ponton hagytak, 40 százalékkal kevésbé bomlottak le, mint a tiszta vidékre helyezett avarminta. A bomlás foka arányban állt az adott helyszín radioaktív szennyezettségének fokával – olvasható a tanulmányban.

A sugárzás károsan hat a mikroorganizmusokra: a baktériumokra, gombákra. „Valószínűleg a bomlást előidéző mikrobák csökkent mennyisége miatt nem bomlik le az avar, amely olyan, mint a gyújtós: száraz, könnyű és igen gyorsan ég” – magyarázta a kutató.

Mousseau és más kutatók is aggodalmukat fejezték ki, hogy az erdőtalajon felhalmozódott avar veszélyes lehet, és a jövőben katasztrofális erdőtüzeket idézhet elő. Ha tűz ütne ki, 28 év lebomlatlan avarja ideális „táplálékul” szolgálna neki. A füst messzire szállítaná a balesetből származó céziumot és más szennyező anyagokat – mondta a kutató.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.