Az allergiával kapcsolatos tévhitekről és valós veszélyekről

Életveszélyes lehet az allergia, ha nem kezelik megfelelően, akár egy frissen nyírt pázsit mellett is rohamot kaphatunk. Interjú.

A szívproblémák, a diabétesz és a pszichés megbetegedések (depresszió, elmagányosodás) után az allergia a fejlett országok társadalmának negyedik leggyakoribb és legsúlyosabb nem fertőző betegsége. A tüsszögés, orrfújás, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés mellett a súlyosabb esetekben akár fulladás vagy erős bőrirritáció is előfordulhat.

– Milyen allergiákról beszélhetünk, és ezek hogyan alakulnak ki?
– Az allergiák négy nagy csoportba oszthatók, beszélhetünk légúti, étel-, bőr- és gyógyszerallergiáról. Bőrirritáció, ekcéma nagyon gyakori a babáknál és a kisgyerekeknél, de a legtöbb esetben ezt idővel kinövik. Az ételallergia kialakulásának egyik oka, hogy folyamatosan változik a táplálkozásunk, új fehérjék kerülnek a szervezetbe, így nő az allergiás reakciók megjelenésének lehetősége. Előfordul, hogy valakinél évtizedek után alakul ki, mások felnőttkorukra tünetmentesek lesznek. A légúti allergiák negyede beltéri túlérzékenység, leginkább a poratkára és a penészgombákra – magyarázta Nékám Kristóf, a Magyar Allergia Szövetség elnöke.

– Milyen tünetei vannak a beltéri allergiáknak?
– Tüneteik kevésbé agresszívek, leginkább orrdugulás és alvászavar sorolhatók ide. Az enyhe tünetek miatt sokan nem is fordítanak nagyobb figyelmet ezekre, gyakran csak azt hiszik, megfázás. A kültéri allergiák akutabb problémákat okoznak. A virágporszezon február végén kezdődött, ám májusig viszonylag kevés agresszív pollen van a levegőben. Jelenleg a nyír, a nyárfa, a kőris és a fűz virágoznak. Hamarosan kezdődik a tölgy virágzása és jönnek a fűfélék is, melyek komolyan terhelhetik az allergiások szervezetét.

– Milyen komoly veszélyekre kell készülni?
– A fulladásos tünetek mellett a rovarméreg, az étel- és a gyógyszerallergiák a legkockázatosabbak, mert hirtelen és váratlanul is kialakulhat az anafilaxia, a súlyos légzési és keringési elégtelenség. A beteg ebbe akár bele is halhat, ha nem kap záros határidőn belül szakszerű segítséget. Nagyon gyakran előfordul, hogy valakinek enyhébb allergiás tünetei vannak, amelyek nem nehezítik meg komolyan a mindennapokat, aztán olyan környezetbe kerül, ahol például frissen nyírtak füvet, és hirtelen annyi allergén inger éri a szervezetét, hogy fulladásos állapot következik be.

– Ilyenkor mi a teendő? Kalcium esetleg segíthet a betegen?
– Sajnos nem, ez egy elterjedt és rendkívül káros tévhit, a súlyos allergiás reakciók esetében ugyanis a kalcium adása csupán idővesztés. Ha érzékeljük a tüneteket – szédülés, fulladás, eszméletvesztés –, azonnal a legközelebbi kórházba, rendelőbe vagy szakorvoshoz kell fordulni vagy mentőt hívni, hogy gyógyszeres, injekciós segítséget nyújthassanak, esetleg a szó legszorosabb értelmében életet mentsenek. Az antihisztaminok, a kalcium vagy a különböző homeopátiás szerek ilyenkor csak a beteg életét veszélyeztetik a be nem következő enyhülésre várva – hangzott Nékám Kristóf figyelmeztetése.

– Ahhoz, hogy ne ilyen szélsőséges esetben derüljön ki az allergia, érdemes tesztet készíteni. Hol és milyen tesztek érhetők el?
– A tünetkiváltó allergén azonosítása minden esetben fontos. Érdemes figyelni arra, hogy a munkahelyen előjönnek-e a tünetek, okozhatja-e azokat a légkondicionáló karbantartásának elmaradása, a poros, szennyezett levegő. Vizsgálatért elsőként mindig érdemes a háziorvoshoz fordulni, aki megállapíthatja, hogy valóban allergiáról van-e szó. Ezt követően jöhet a szakrendelőben az allergológus, a fül-orr-gégész, tüdőgyógyász vagy bőrgyógyász, akik elvégzik a bőrpróbát. Ez annyit jelent, hogy az allergén anyagokkal megegyező fehérjéket tartalmazó cseppeket helyeznek a karra. Ha a bőr egy apró szúrást követően érzékenyen reagál, pirossá válik, viszket, megduzzad, akkor arra az anyagra érzékeny a páciens. Ezt allergiaszezonban is el lehet végezni, de javasoltabb inkább november és március között, akkor kevésbé terhelt a szervezet.

A másik módszer vérvétellel történik. Itt olyan speciális fehérjéket keresnek a vérben, melyek az allergiás reakcióhoz nélkülözhetetlenek. Figyelni kell arra, hogy azért, mert a szervezet termel valamilyen allergiás antitestet, még nem biztos, hogy a kontaktus tünetekkel jár, vagyis például a szójaantitestek jelenléte nem egyenlő a szójaallergiával. Allergia diagnózisát kizárólag tünetek alapján lehet felállítani. A pollen mellett az ételtúlérzékenységet is vérből mutatják ki. Ezek a vizsgálatok mind tb-támogatottak.

– Mi a helyzet a keresztallergiákkal? Azt is kimutatják a tesztek?
– A keresztallergia lényege, hogy egy bizonyos fehérjeszerkezet, ami megjelenik például a parlagfűpollenben, ugyanúgy jelen van a dinnyében is, ezért amennyiben egy pollenérzékeny táplálkozásában megjelenik a dinnye, az allergiás reakciókat válthat ki. A keresztallergiák nagy része csak a pollenszezonban vált ki tüneteket. Ezek kevésbé súlyosak, de kellemetlenek lehetnek, például arc-, száj-, nyelvviszketés vagy átmeneti duzzanat, néha orrdugulás, hasmenés is előfordulhat. Más, lassabban kialakuló és elsősorban emésztőszervi tünetekkel jár az ételintolerancia, melynek vizsgálata tb-támogatással nem érhető el.