Egyre gyorsabban szedi áldozatait a Parkinson-kór

Sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet: 1,4 millió európai szenved a súlyos betegségben.

A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb degeneratív betegség, csak Európában 1,4 millió embert sújt, egyes előrejelzések szerint azonban ez a szám 2030-ra megduplázódhat – mondta el az mno.hu-nak Dr. Takáts Annamária. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának főorvosa szerint annak, hogy a betegség egyre gyakoribbá válik, nemcsak a várható élettartam növekedése az oka. A neurológus szerint ha lehet hinni az előrejelzéseknek, és ha valóban megduplázódik a kórban szenvedők száma 2030-ra, akkor annak súlyos társadalmi, szociális következményei lesznek.

Azt, hogy a Parkinson-kórt mi váltja ki, még mindig nem tudjuk. A kettős hipotézis elmélete szerint genetikai és környezeti tényezők is hatással lehetnek a betegség kialakulására. Azoknál, akiknél a betegség 50 év alatt alakul ki, a genetikai tényezők nagyobb mértékben játszanak közre, míg az 50 év felettieknél kialakuló kór esetében inkább a környezeti tényezőké a főszerep. Mint a neurológus elmondta: a genetikai tényezők alatt nem a klasszikus, a mendeli szabályok szerinti öröklést kell érteni, hanem azt, hogy vannak bizonyos genetikai eltérések, amelyek fogékonnyá tehetik az egyént a Parkinson-kórra. A főorvos elmondása szerint a 40 éves pályája során eddig tíz alatti azon családok száma, ahol több Parkinson-kórban szenvedő beteg van, mégsem tudtak genetikai elváltozást kimutatni.

Április 11-e a Parkinson-kór világnapja, amit 1997 óta tartanak meg James Parkinson angol orvos születésnapján. Ő 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét.

Hírességek, akiknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt

II. János Pál pápa, Michael J. Fox színész, Muhammad Ali boxoló, Adolf Hitler német diktátor, Billy Kennedy kosárlabdázó, Salvador Dalí festőművész, Mao Ce-tung kínai diktátor.

Egyes, még nem bizonyított, és rengeteg kérdőjellel övezett elméletek szerint a kórt még a rohamléptékben haladó technikai fejlődés is kiválthatta: az agy nem tudott lépést tartani, de a szakértő szerint ez nem tankönyvi tétel, csupán egy feltételezés a sok közül. Vannak olyan elméletek is, amelyek szerint az ivóvíz minősége okozhatja a betegséget, de ez sem bizonyított, mint ahogy az sem, hogy a kábítószer Parkinson-kórt idéz elő. Azt azonban bizonyos kábítószer-használóknál megfigyelték, hogy parkinsonos tünetek alakulhatnak ki, de vigyázat, a tünetegyüttes nem egyenlő a betegséggel. A kábítószeren túl bizonyos pszichiátriai gyógyszerek is okozhatnak Parkinson-tünetegyüttest. A kór rizikófaktorai közé olyan személyiségjegyeket szokás sorolni, mint a pontos, precíz, tépelődő.

A Parkinson-kór nem azonos a remegéssel, a betegség során a mozgás – különösen a nagyon egyénre jellemző és a finommozgás – változik meg. Annak ellenére, hogy a betegség mozgászavar, mégis rengeteg nem motoros tünet (székrekedés, alvászavar, depresszió) előzheti meg a motoros tüneteket.

A betegség korai stádiumában különösen jól kezelhetők a tünetek, hála a dopamin előanyagának számító gyógyszernek. A Parkinson-kórban tudniillik olyan sejtek károsodnak, melyek dopamint termelnek, így szükség van a dopamin pótlására. A betegség előrehaladott stádiumában a tartós gyógyszeres kezelés szövődményeit próbálják meg kezelni, javítani – mondta a neurológus. A betegeknek ugyanis óriási problémát jelent az, hogy amikor a gyógyszert beveszik (on állapot), akkor minden remekül működik, szinte megszűnnek a tünetek, amikor viszont a gyógyszer hatása kezd megszűnni (off állapot), akkor a tünetek halmozottan és erősen jelentkeznek ismét. Az on-off állapot váltakozása súlyosan rontja a betegek életminőségét.

A betegség úgynevezett előrehaladott stádiumában is vannak alternatívái a kezelésnek: Magyarországon ezek közül kettőt alkalmaznak: az egyik során a gyógyszert gél formájában juttatják be egy pumpával a felszívódás helyére, így biztosítva annak egyenletes eloszlását. A másik alternatíva pedig a műtét. A szakértő hangsúlyozta, hogy bár a műtét és a gél formájában befecskendezett gyógyszer sem gyógyítja meg a betegeket, de a segítségükkel a legjobb gyógyszeres állapot érhető el. A betegség késői stádiumában kisebb-nagyobb, pszichiátriai tünetekkel járó szellemi hanyatlás következhet be, ami azonban óriási terhet ró a családra, ilyenkor nem ritkán intézetben helyezik el a beteget, ami azonban növeli az ellátás költségeit.

A neurológus szerint a legfontosabb, amit a Parkinson-kór világnapján ki kell emelni: tennünk kell a stigmatizáció (megbélyegzés) ellen. Gondoljunk csak bele, hány beteg titkolja betegségét jogosan félve attól, hogy elveszíti a munkáját, ezért nagyon fontos, hogy beszéljünk a degeneratív idegrendszeri betegségekről.