Ez állhat a sejtkutatási botrány mögött

Nem egyedül írta alá a vitatott tudományos cikket a kutatási adatok manipulálásával megvádolt japán kutató.

kn
2014. 04. 10. 19:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Obokata Haruko nem egyedül írta a cikket, a szerkesztést Szaszai Kosiki professzorral közösen végezték, mert nem volt még meg a kellő tapasztalata” – hangsúlyozta minapi sajtótájékoztatóján Isii Sunszuke, a Riken Fejlődésbiológiai Központ vizsgálóbizottságának elnöke. Obokata a központ kutatója.

Isii ugyanakkor azt mondta, hogy Obokata a felelős a felfedett szabálytalanságokért, azaz a képek retusálásáért és a 2011-ben megvédett doktori disszertációjában már szereplő klisék felhasználásáért. A Riken szerint ugyanakkor Szaszai is felelős. Ezt állítólag az érdekelt maga is elismerte, és elfogadta, hogy ilyen feltételek mellett visszavonják a Nature brit tudományos folyóiratban megjelent cikket.

Egyes japán médiumok ennek ellenére tudni szeretnék Szaszainak, a Riken neves biológusának az ügyben játszott pontos szerepét. Szaszai is ott volt Obokata január 28-i sajtótájékoztatóján – egy nappal a Nature-ben való megjelenés előtt –, amelyen bemutatták a STAP-sejteket, sőt többször is megszólalt.

A Nature folyóiratban is megjelent tanulmányban japán és amerikai kutatók arról számoltak be, hogy olcsó és gyors eljárást fejlesztettek ki az embrióéhoz hasonló őssejt előállítására. A kísérletben újszülött egerek vérének sejtjeit külső „stressznek” (savasabb kémhatású környezetnek) tették ki és azok pluripotens sejtekké váltak. Az ilyen eljárással keletkezett őssejtet a módszer (stimulus-triggered acquisition of pluripotency) nyomán STAP-sejtnek nevezik.

Szaszai professzorról tudni vélik, hogy Jamanaka Sinja vetélytársa, aki 2012-ben kapott orvosi Nobel-díjat az iPS (érett sejtekből indukált pluripotens őssejtek) létrehozásáért. A januári sajtótájékoztatóról készült archív felvételekből kiderül, hogy Szaszai professzor többször is a STAP-sejtek előnyeit hangsúlyozta az iPS-sejtekéhez képest. Szaszai és Jamanaka egyaránt 1962-ben született, mindketten egyetemi tanárok, és a sejtkutatások elismert szakértőinek számítanak.

„Verseny van a két kutató között, akik természetesen riválisoknak tekinthetők, de ennek nem feltétlenül van köze a STAP-sejtekhez” – kommentálta az esetet nemrégiben a NIKKEI BP szakújságírója, Mijata Micuru. Hozzátette, őt is meglepte az ügy, a Nature-ről ugyanis tudni lehet, hogy közlés előtt szigorú ellenőrzésnek vetik alá a cikkeket. Jamanaka professzor sajnálkozását fejezte ki a balszerencsés ügy miatt, és közölte, azt szeretné, ha a kísérleteket megismételnék, ellenőrizendő a STAP-sejtek létezését. A kutatásban két másik tudós is részt vett: Vakajama Teruhiko, a Jamanasi Egyetem és Charles Vacanti, a Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa.

Vakajama végezte el a STAP-sejtek pluripotens jellegének – azaz a differenciálatlanságuknak és különböző környezet függvényében történő különböző fejlődésre való képességüknek – a meghatározását célzó kísérleteket. A tanulmány társszerzőjeként Vakajama is részt vett a január 28-i sajtótájékoztatón. Ő volt azonban, aki a Nature-ben történt közlés után jelezte a képeken látható furcsaságokat, és kétségei miatt kérte a publikáció visszavonását. „Nem vagyok teljesen bizonyos abban, hogy a STAP-sejtek léteznek” – jelentette ki röviddel később az NHK televíziónak.

Vacanti szerint nem szükséges a cikk visszavonása, miután a STAP-sejtek léteznek, ugyanakkor beismerte, hogy voltak „kisebb hibák, amelyek sem a cikk tartalmát, sem a tudományos adatokat, sem a cikk következtetéseit nem érintik”. A Riken új kutatásokat indított annak megállapítására, hogy valóban léteznek-e a STAP-sejtek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.