A nőstények kegyeiért kiadott hangok időtartama ráadásul rövidült – írták a Kaliforniai Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban. A kutatáshoz üregi füttyentőbékák (kokibékák) hangjáról 1983-ban és 2006-ban készített felvételeket hasonlítottak össze a hőmérséklet-változás figyelembevételével. A felvételeket Puerto Rico szigetén, tengerszint feletti 30-1000 méteres magasságokban készítették.
A kokibékák (Eleutherodactylus coqui) hangfekvése és mérete a magassággal és a hőmérséklettel együtt változott. Az alacsonyabb, melegebb helyeken a békák kisebbek, és élesebb hangot hallatnak. Ezerméteres magasságokban viszont már nagyobb testűek, hangjuk tompább, hosszabban és lassabban hallatszik.
A szakértők szerint a kisebb test tipikus fiziológiai reakció a hosszan tartó hőmérséklet-növekedésre. A békáknál, hasonlóan más kétéltűekhez, hiányzik a hőszabályozó mechanizmus, így testhőmérsékletük a környezeti hőmérsékletnek megfelelően ingadozik. Puerto Ricóban a vizsgált időtartam alatt átlagosan 0,37 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet, a szakértők pedig további emelkedésre számítanak.
„Tanulmányunk először mutatott ki összefüggést a klímaváltozás és egy gerinces állat kommunikációs rendszerének megváltozása között” – írták a kutatók. Véleményük szerint a kokibékák kommunikációja és testalkata a következő évtizedekben tovább változik. Ezzel párhuzamosan csökkenhet a párkeresések sikere is. Ráadásul a kisebb békák összességében kevesebb egyedszámmal bírnak. A Puerto Rico-i ökorendszerre mind a két tényező jelentős következményekkel járhat, a békák ugyanis a szigetcsoport élővilága táplálékláncának központi részét képezik.
