„A lelőhelyek egy része már ismert volt a francia régészek kutatásainak köszönhetően, akik még a gyarmati időkben vizsgálták ezeket a területeket. De megállapításaikat azóta senki sem igazolta” – tájékoztatta a PAP lengyel hírügynökséget Kasper Hanus, a krakkói Jagelló Egyetem régészeti intézete által kivitelezett projekt koordinátora.
A munka első szakaszában a lengyel régészek műholdképek alapján azonosították a mintegy 10 ezer négyzetkilométeres Sziemreap tartomány egykor lakott részein zajló emberi tevékenység fennmaradt nyomait. A második szakaszban a régészek a terepen igyekeznek igazolni a műholdfelvételeken előzetesen azonosított lelőhelyeket. A decembertől februárig tartó legutóbbi intenzív terepmunka alatt a kutatás már a tartomány nagyjából felére, mintegy 5 ezer négyzetkilométerre terjedt ki.
„Ez a terület – egy nagy kiterjedésű, fátlan hullámtér – kedvez az emberi tevékenység eredményeként létrejött lelőhelyek azonosításának. Az egykori lakott települések a Közel-Keletről vagy Egyiptomból ismert tellekre – régi települések törmelékeiből keletkezett mesterséges dombokra – emlékeztetnek” – magyarázta Hanus.
A lelőhelyek megállapításánál a régészek egyaránt alkalmazták a GPS nyomkövető rendszert és a hagyományos felszíni ásatást, amellyel kerámiaedények, régi használati eszközök darabjait remélik megtalálni. Bár tárgyi leletek nemigen kerültek elő, kárpótolják ezt azok a több száz éves, a tenyérhez hasonlóan kirajzolódó védelmi vonalak, amelyeket gyakran sáncárok vett körül.
A kutatók figyelmét leginkább a lelőhelyek formája ragadta meg. Eddig úgy gondolták, hogy a középkori khmer birodalom lakói négyszögletű településeket hoztak létre. Ezzel szemben a lengyel régészek által feltárt kerámiatöredékek elhelyezkedése ovális településszerkezetre utal. „Egyelőre azt feltételezzük, hogy az általános vélemény ellenére akkoriban kétfajta településforma létezett” – magyarázta Hanus.
Néhány lelőhelyen különösen alapos és összetett feltárás folyt, ami lehetővé tette a szokásos dokumentációs eljárások kibővítését. Három helyen pilóta nélküli repülőgépeket, úgynevezett drónokat is alkalmaztak. A rájuk szerelt kamerákkal nagyon precíz képeket lehetett készíteni. Az így nyert adatok alapján ortofotót, más néven fényképtérképet készítettek, amely ötvözi a fényképek és a térképek előnyös tulajdonságait. A tervek szerint a lengyel régészek a következő szezonban folytatják a tartomány többi részének feltárását. Munkájuk eredményét átadják a helyi kambodzsai örökségvédelmi hatóságoknak.
