Kiegyensúlyozottá tesz, erősíti a szívét, mentális erőt ad, kiváló a depresszió és a demencia ellen, és még fájdalomcsillapításra is remek. A lényeg, ha megfogadja, hogy rendszeresen fut, ne adja fel! A Focus.de összeszedte a futás jótékony hatásait, ebből szemezgettünk.
A kocogás erősíti a gondolkodást, enyhíti a fájdalmat, ráadásul még boldogságérzést is vált ki az emberből. Sok-sok pozitívum, és az energiabefektetés sem olyan eget verő. Vigyázat, futás közben a szív gyorsabban ver, a mirigyek stresszhormont (a leggyakrabban a mellékvesekéreg által termelt adrenalint és kortizolt) bocsátanak ki. Minden egyes lépés a test súlyának három-, ötszörösével terheli meg a térdet. Hogy túl nagy tortúra lenne ez a mozgásforma? Egyáltalán nem, sőt a hét kis boldogsága. „Miközben az ember a szabadban fut, teljesen kikapcsol, megszűnik a világ összes problémája” – mondta Thomas Mauel kommunikációs szakember, aki rendszeresen fut és 48 évesen is tónusos a teste. „A kocogás elégedetté és büszkévé tesz” – ez a 25 éves Carolin Jesse üzleti szakember tapasztalata.
Az orvosok is csodaszernek tekintik a futást: a kardiológusok és az ortopéd szakorvosok is egyetértenek abban, hogy annak, aki rendszeresen fut, jóval erősebb a szíve, mert jóval több vért pumpál át a testen, jobban ellátva azt oxigénnel. 30-60 perc futás naponta 40 százalékkal csökkenti a szívinfarktusban való halálozás kockázatát.
A szív mellett a futásból az agy és a lélek is nagymértékben profitál: ez a mozgásforma ugyanis kiegyensúlyozottá tesz és erősíti a mentális erőt – legalábbis ezt mondják a szakértők. Most, hogy tavasz van, hosszabbak a nappalok, enyhébb az időjárás, úgyhogy a legutolsó akadály is elhárult: mehetünk futni. Higgyük el, a rendszeres sport csodákat tesz: nem lesznek problémáink az alvással, jóval kevésbé fogjuk magunkat stresszesnek érezni.
Kölni és bonni kutatók harminc, 40 és 60 éves kor közötti kísérleti személyt arra kértek, hogy fél évig pontosan meghatározott terv szerint edzenek, majd miután letelt a fél év, fussanak le egy félmaratont (21 kilométer). A kísérlet során bebizonyosodott: a mozgás erősíti az idegi fehérjét, ami serkentőleg hat az agyra. Ez a serkentő nem más, mint a BDNF (idegi növekedési faktor). A BDNF hiánya szakértők szerint nagy szerepet játszik a depresszió, a demencia, a túlzott szorongás és a skizofrénia kialakulásában. A futás viszont serkenti ennek az anyagnak a képződését.