Az első tanulmányt a Seattle-i Allen Agykutatási Intézet munkatársai hozták létre Hongkui Zeng vezetésével. Első alkalommal készült ilyen részletes térkép egy emlős agyszerkezetének „huzalozásáról”. Noha nem mutatja be a rágcsáló 75 millió agysejtje között létrejövő összes kapcsolatot, azt feltárja, hogyan kötődnek egymáshoz az agy egyes területei – olvasható a Nature tudományos folyóirat friss számában.
A diagram megalkotásához több mint ezer egér agyának adatait használták fel, mindegyiket 140 szeletre osztották. Az elkészült „konnektom” az agy modellje, amely a neuronok közötti kapcsolatokat mutatja meg: a szürkeállományt alkotó idegsejtek kanyargó összeköttetéseit, amint működő hálózatokat hoznak létre. A kapcsolódások az idegsejtek nyúlványai, az axonok segítségével keletkeznek, ez teszi lehetővé az agyterületek közötti kommunikációt, amely egyebek közt a viselkedés és a gondolkodás irányításában is kulcsfontosságú.
Ugyanennek az intézetnek egy másik kutatócsoportja az agy fejlődésének térképét készítette el, tanulmányukat szintén a Nature friss számában tették közzé. Eddig sosem látott pontossággal mutatták be, mikor és hol aktivizálódnak a magzati agyban a gének. Ennek az aktivitástérképnek a segítségével nemcsak az érthető meg könnyebben, hogy fejlődik az agy, hanem az is, hol lehetnek az idegrendszeri betegségek – köztük az autizmus – okai.
Jeremy Miller kutatócsoportja négy emberi magzat agyát vizsgálta meg, koruk a fogantatástól számított 15, 16 és 21 hét volt, tehát nagyjából a várandósság középideje. Különböző módszerekkel azt határozták meg, az egyes sejtekben mikor melyik gének válnak aktívvá. „Ha azt tudjuk, az agy mely részében lépett működésbe egy gén, következtethetünk arra is, milyen szerepet játszik” – magyarázta Ed Lein, a kutatás egyik vezetője.
