Egy korábbi elmélet azzal magyarázta a modern európaiak és ázsiaiak, valamint a neandervölgyiek közötti rokonságot, hogy valamennyien egy hasonló afrikai alpopulációból származnak. Az Edinburgh-i Egyetem és a Wageningeni Egyetem tudósai azonban kimutatták, hogy a genetikai hasonlóság a neandervölgyi ember és az Afrikán kívül élő modern ember között azt követően kezdődött, hogy Európában és Ázsiában közös utódokat nemzettek.
A Genetics című folyóirat szerdán megjelent számában publikált tanulmányukban új módszert alkalmaztak a két emberfaj közötti rokonságról szóló elméletek összehasonlítására. Egy sor rövid szakaszra osztották fel a két faj genetikai kódját, ezzel lehetővé tették, hogy minden forgatókönyvre elkészülhessen a statisztikai hasonlóság. A módszerrel igazolták a Homo sapiens és a mintegy 30 ezer éve kihalt faj közötti biológiai köteléket.
Korábbi tanulmányokból az derült ki, hogy a két csoport különböző időszakban tűnt fel, és a neandervölgyiek kétszázezer évvel korábban elhagyták Afrikát, mint a modern ember.
„Bár számos új genetikai kutatás meggyőző bizonyítékokat sorakoztatott fel a modern ember és a neandervölgyiek közötti genetikai keveredésre Eurázsiában, nem volt könnyű kizárni az afrikai ősi struktúrát. Reményeink szerint tanulmányunk most lezárta ezt a kérdést” – fogalmazott Konrad Lohse, az Edinburgh-i Egyetem Biológiaitudományi Karának tudósa.