Kilenc technikai kütyü, amire pénzkidobás költeni

Anno mindegyik készülék ígéretesen kezdte karrierjét, azonban jött a digitális forradalom és elsötétítette az eget.

Az összeállítás a Techspot.com oldalon jelent meg, a honlap kilenc olyan terméket szedett csokorba, melyek virágzása évekig, akár évtizedekig tartott, de a hihetetlenül felgyorsult digitális fejlődés mostanra megpecsételte sorsukat. Nézzük a felsorolást – és az okokat!

Donkey Kong kvarcjáték, majd kínai piacos Tetris, aztán Game Boy, Nintendo DS, Sega Game Gear, Sony PSP. Számtalan kézi játékkonzol, mely felforgatta a világot. Az okostelefonok ugrásszerű hardveres változása az összes ilyen terméket nyugdíjazta. Manapság már olyan tudással bírnak a közép- és felső kategóriás mobilok, ami évekkel ezelőtt csak a PC-knél volt elképzelhető, és HD-felbontású játékok százezrei várnak arra, hogy telepítsük őket a telefonunkra.

Mikor a Google kiadta a Google Maps Navigation for Android alkalmazást, egy napon belül 20 százalékkal csökkentette árait a GPS-re szakosodott TomTom és Garmin cég. Azóta a Google Maps már szinte az összes okostelefonos operációs rendszeren elérhető, és sokat javult a pontossága, valamint a használhatósága.

Ezek után adódik a kérdés, hogy minek fizessünk ki 30-40 ezer forintot egy önálló GPS-re, mikor ezt helyettesíthetjük egy ingyenes szoftverrel. Ugyanakkor a TechSpot is megemlíti, hogy azért léteznek hiányosságai az okostelefonos helyzetmeghatározásnak (például kell térerő), ugyanakkor a szoftverbe már utazás előtt feltölthetjük a térképet és az útvonalat, ami majdnem tökéletes megoldás. A profi sofőrök valószínűleg egy ideig még vásárolni fogják a hagyományos GPS-eket, viszont magáncélra tökéletesen megfelel a Google Maps.

Hol látott utoljára VHS lejátszót? (Nekem speciel még használatban van egy otthon – a szerk.) Egy garázsban vagy a bolhapiacon? Ugyanez vár a Blu-ray- és a DVD-lejátszókra is, hiszen ezeket a méretes eszközöket egyre nagyobb tempóban amortizálja a gyors internet, a remek médialejátszók és a streaming-szolgáltatók. Halkan jegyzem meg, hogy a szegényebb országokban a kalózoldalakról történő filmletöltés is virágzik Szóval már csak azok ragaszkodnak a Blu-ray-lejátszóhoz, akik szeretik nézegetni gyűjteményüket a polcon, de ők is dobnának egy hátast, ha kiszámolnánk nekik papíron, mennyit költöttek eddig a hobbijukra.

Mielőtt megköveznek az olvasók, azzal kezdem, hogy nem értek egyet ezzel a résszel. A TechSpot azt állítja, hogy a mostani okostelefonok már 8-10, sőt akár 41 megapixelt (Nokia Lumia 1020) is tudnak, ezért nincs is szükség a kompakt gépekre, ám nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, az optika mérete és minősége sokkal többet számít egy jó kép készítésénél, mint a felbontás. Márpedig az okostelefon hátlapján lévő, orrlyuk méretű optika hiába szaggat 41 megapixellel, sokkal gyatrább fotót fogunk vele készíteni (főleg gyenge fényviszonyok mellett), mint mondjuk egy 12 megapixeles kompakt géppel, amit egyébként már 10-15 ezer forintért megvehetünk. És akkor a manuális zoomolási lehetőségről még nem is beszéltünk.

Na, ez annyira evidens, sőt már tizenöt évvel ezelőtt is az volt, hogy nem érdemes túl bőven foglalkozni az okokkal. Talán az első generációs mobiltelefonokban is volt már ébresztőóra funkció, így a több évszázados piaci sikert arató klasszikus termékeket már csak akkor szokták vásárolni, ha dekorelemként feldobja a szoba hangulatát.

Most élik virágkorukat a felhő alapú tárolási szolgáltatások (cloud storage), tehát rengeteg olyan ingyenes lehetőség adódik előttünk, hogy különféle szervereken tároljuk a fájljainkat, amikhez interneten keresztül bármikor, bárhonnan hozzáférhetünk. Ez elvileg feleslegessé teszi a pendrive-okat vagy a hordozható merevlemezeket, viszont sok helyütt még ódzkodnak a cloud-szolgáltatásoktól, így egy ideig még várni kell a teljes „őrségváltásra”.

Régebben a kazettákat, bakelitlemezeket gyűjtöttük, aztán jöttek a CD-k, majd pedig az MP3-as zenékkel csurig töltött winchesterek és a pendrive méretű lejátszók. Mostanra azonban ezek is a történelem részeivé váltak, mivel egyrészt az okostelefonok is kezelik ezt a formátumot, másrészt a mobilinternet fejlődésével sokan már online hallgatják a zeneszámokat, nem törődve az ezzel járó folyamatos adatforgalommal.

Minden tíz vásárlóból csak egy olyat találunk, akinek ténylegesen szüksége van bivalyerős PC-re, valamint nagyméretű monitorra, mert mondjuk játékőrült vagy a munkája miatt (grafikus, tervező stb.) szüksége van rá. A többieknek bőven elég, ha böngészni tudnak a neten, filmeket nézhetnek és alkalomadtán játszanak egyet. Erre pedig tökéletesen elegendő egy nagyobb tablet vagy egy formás laptop, ráadásul ezek kis helyet foglalnak és könnyen szállíthatóak.

Hazánkban a kilencvenes évek második felében kezdtek elterjedni a különböző méretű kazettás kézi kamerák (némelyik inkább vállkamera volt), hiszen mindenki odavolt és a mai napig odavan a családi videókért. Aztán jöttek a digitális kamerák, melyek HD-felbontásban tárolták az anyagot, és könnyen átmásolhattuk a számítógépre. Az okostelefonok generációváltozása természetesen ennek az iparágnak is odacsapott, mert egyetlen klikkelés, aztán máris felvehetjük, amint Sanyi a háztetőről fejest ugrik a vízzel töltött lavórba, aztán küldhetjük is a horrorjelenetet valamelyik közösségi oldalra. Ebben az esetben is vannak fenntartásaim, mint a kompakt fényképezőgépeknél, és megint az optika méretére, valamint a manuális zoomolási lehetőségre hivatkoznék, de ebben a műfajban azért általában közelről történik a felvétel, és nem feltétlenül a minőség, mint inkább maga a jelenet számít, így valóban kijelenthetjük: a kézi kameráknak befellegzett.