Évezredekkel ezelőtt egy tizenéves lány egy mexikói barlang mélyébe zuhant és szörnyethalt. Szinte teljes épségben fennmaradt csontváza most abban segítette a kutatókat, hogy a maradványok és a belőlük kivont DNS elemzésével fényt derítsenek az első amerikai emberek eredetére – olvasható a Science tudományos magazin legfrissebb számában. A mexikói Yucatán-félsziget egy tágas üregében, a Hoyo Negro, vagyis Fekete lyuk nevű barlangban 2007-ben bukkantak az értékes leletre. A helyet tenger borítja, csak búvárok tudják átvizsgálni. A kutatócsoport a hajdani kislányt Naiának nevezte el, a név görögül vízi nimfát jelent.
A lány csontjait 26 nagytestű állat – kardfogú tigrisek, gigászi lajhárok, elefántszerű masztodonok – maradványai vették körül. A lány a zuhanás után röviddel meghalt, erre utal több helyen eltörött medencecsontja – mondta James Chatters, a bothelli Alkalmazott Paleontológiai Intézet munkatársa, a kutatás vezetője. „Úgy tűnik, nagy magasságból esett le, és valami kemény dologban ütötte meg magát. Lehetséges, hogy víz után kutatott, mert a Yucatán rendkívül száraz volt abban az időben” – vélte a tudós.
Naia barlangi sírját 9700-10 200 évvel ezelőtt öntötte el a tenger, ma 42 méteres víz borítja. Fogzománca és a csontjaira rakódott ásványok szénizotópos kormeghatározása alapján 13-12 ezer évvel ezelőtt élhetett, így egyike az amerikai kontinensen talált hat legősibb emberi maradványnak, és közülük övé a legteljesebben fennmaradt csontváz – magyarázta Chatters.
Koponyája és arcvonása is egyedülállóvá teszi Naia maradványait: arca keskenyebb, szemei távol ülnek egymástól, homloka és orra kiemelkedik – így markánsan különbözik a ma élő amerikai őslakosoktól, akiknek szélesebb és kerekebb koponyájuk volt. Őrlőfogaiból kivont DNS-ének elemzése azt mutatta, Naia és a mai amerikai őslakosok közös őstől származnak. Az analízis eredménye azt bizonyítja, hogy a mai amerikai őslakosok a legkorábbi paleoamerikaiak utódai. Ők Északkelet-Ázsiából költöztek a hajdani Bering-földhídra, a Szibériát Észak-Amerikával összekötő, ma tenger borította földszorosra 26-18 ezer évvel ezelőtt, és innen indultak dél felé, hogy benépesítsék Észak-Amerikát nagyjából 17 ezer évvel ezelőtt.
„A kutatás nem támasztja alá azt a feltevést, mely szerint a paleoamerikaiak Délkelet-Ázsiából, Ausztráliából vagy Európából vándoroltak volna be, hanem a Bering-földhídon át jöttek, mint a mai amerikai őslakosok, noha koponyájuk és arcuk több vonása eltér egymástól” – közölte Deborah Bolnick antropológus, a tanulmány társszerzője.
