Az egész világot fenyegetik az antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentésében.
A halálos szuperbaktériumok még a legerősebb antibiotikumokra sem reagálnak, elterjedésük pedig már nem jóslat, hanem az egész világon valóság. Bárkit, bármilyen életkorban, bármelyik országban elérhetnek az antibiotikumokra rezisztens baktériumok. A közegészségügyre komoly veszélyt jelentenek, a következmények „pusztítóak lesznek” – közölték a WHO szakemberei szerdán.
„Az antibiotikumok utáni kor felé tart a világ. A közönséges fertőzések és kisebb sérülések évtizedeken át gyógyíthatók voltak, most pedig újra gyilkolhatnak” – jelentette ki Fukuda Keidzsi, a WHO egészségbiztonsági vezetőjének helyettese.
A WHO 114 ország adatait elemezte első jelentésében az antibiotikum-rezisztenciáról, és szakemberei azt találták, hogy a legerősebb antibiotikumoknak – az úgynevezett carbapenemek – ellenálló szuperbaktériumok már a világ minden régiójában megtalálhatók.
A gyógyszer-rezisztenciát az antibiotikumok helytelen és túlzott használata okozza, mely arra ösztönzi a kórokozókat, hogy új utakat keresve legyőzzék őket. Becslések szerint az egyik legismertebb szuperbaktérium, az MRSA számlájára írható évente mintegy 19 ezer amerikai és körülbelül ugyanennyi európai beteg halála – vagyis több, mint ahányan a HIV/AIDS következtében életüket vesztik.
A WHO szerint egyes országokban – a gyógyszer-rezisztencia miatt a carbapenemek nem hatnak a közönséges, kórházban szerzett, K. pneumonia baktérium okozta tüdőgyulladásos, véráram-fertőzéses betegek felénél. Az újszülöttek és intenzív osztályon ápoltak fertőzéseire ugyanez igaz.
Fukuda közleményében azt írta, ha nem tesznek komoly lépéseket a fertőzések megelőzésére és nem változtatják meg az antibiotikumok gyártásának, felírásának és használatának módját, a világ egyre többet veszít a globális közegészségügy javaiból, a következmények pedig pusztítóak lesznek.
Laura Piddock, az Antibiotic Action kampánycsoport igazgatója, a Birminghami Egyetem mikrobiológusa szerint a világnak most úgy kell a veszélyre reagálnia, ahogy az 1980-as években tette az AIDS terjedésére.
„A gyógyszer-rezisztencia legyőzéséhez politikai akaratra, minden érdekelt elkötelezettségére, kutatási és megfigyelési programok jelentős mértékű finanszírozására lesz szükség” – hangsúlyozta Piddock.
