Élete a zsír körül forog, még sincs baja a koleszterinnel

Semmi baja a koleszterinnel, pedig élete testének 50 százaléka zsír. Hogy csinálja?

kn
2014. 05. 11. 13:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha az ember élne ugyanolyan zsíros táplálékon, mint a jegesmedve, szív- és érrendszeri betegségei lennének. A Cell című tudományos lapban megjelent tanulmányból viszont kiderült, ennél a ragadozónál olyan gének alakultak ki, melyek lehetővé teszik, hogy főként zsíros fókán éljenek, mégse legyenek szívbetegek – tudósított róla a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatók azt is megállapították, hogy a jegesmedvék és barna rokonaik fejlődése sokkal később ágazott ketté, mint korábban vélték. „Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt a jegesmedvék egyedülállóan alkalmazkodtak az északi-sarkvidéki élet szélsőségeihez, képessé váltak a világ egyik legkíméletlenebb éghajlata alatt élni” – mondta Rasmus Nielsen, a kutatás vezetője, a Kaliforniai Egyetem elméleti evolúciós biológusa.

Nielsen és kollégái 79 grönlandi jegesmedve és tíz – Kanadából, Skandináviából és Alaszkából származó – barna medve génjeit elemezték, vagyis szekvenálták. Megállapították, hogy a két faj valamikor 343 ezer, 479 ezer éve vált külön a közös őstől, míg korábbi adatok arra utaltak, hogy esetleg 600 ezer éve, de ennél lényegesen régebben, akár 5 millió évvel ezelőtt is történhetett az elválás.

Talán két jégkorszak között, egy melegebb időszakban vándorolhattak a két medvefaj ősei messze északra – írták a tudósok. Amikor újra fagyosra fordult az idő, a visszautat elvágta tőlük a víz, ezért alkalmazkodniuk kellett a zord viszonyokhoz.

Mióta elszakadt barna rokonától, a jegesmedve szervezete gyorsan idomult a zsíros táplálékokhoz. Ebben olyan gének mutációi voltak segítségére, melyek szerepet játszanak a szívműködésben és a zsíranyagcserében – mutatták ki a kutatók. Ezek ugyanazok a gének, melyek az emberi szívbetegséggel is összefüggésben állnak.

„A jegesmedvék élete a zsír körül forog, és ez nem csak az energia-háztartásukra érvényes. A sarkvidék sivatagában az év legnagyobb részében nem jutnak friss vízhez, ezért az anyagcseréből származó vízre vannak utalva, mely a zsírbontás mellékterméke” – tette hozzá Eline Lorenzen, a tanulmány társszerzője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.