A mai napig nem sikerült pontosan meghatározni, mikor és hogyan alakult ki a rovarok egyik legfontosabb képessége, a repülés. Stuttgarti kutatóknak azonban sikerült kideríteniük, hogy az első röpképes rovarok a siklórepüléshez hasonló módon „szálltak”.
Az ősrovar, a Carbotriplura kukalovae 309 millió évvel ezelőtt feltehetőleg az első rovar volt, amely képes volt kiszélesedett hátpajzsa segítségével lesiklani az ősi fákról – adták hírül Arnold Staniczek és Günter Bechly, a stuttgarti Állami Természettudományi Múzeum munkatársai.
A rovar egy már harminc éve Csehországban megtalált kövületéről kiderült, hogy összekötő láncszem a szárny nélküli ezüstös pikkelyke és a repülő rovarok között. Bebizonyosodott az az elmélet is, amely szerint a rovarok szárnya hátpajzsukból alakulhatott ki. Ezt a szakértők már 2011-ben, a Coxoplectoptera nevű ősmaradvány megtalálásakor megállapították.
Bechly és Staniczek a vizsgálat eredményét a Systematic Entomology című szaklapban mutatta be.
A Carbotriplura kukalovae nevű ősrovart 1985-ben találták meg, akkoriban azonban a szárny nélküli ezüstös pikkelykék vagy rövid életű legyek vízben élő lárvái közé sorolták őket. A fosszília ezután feledésbe merült egy cseh múzeumban. Egészen addig, amíg Pavel Sroka, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa, majd a stuttgarti Staniczek és Bechly fel nem figyelt az elrejtett kincsre.
