A többség pár évvel fiatalabbnak érzi magát, mint amit az igazolványa mutat – vajon ez érzékcsalódás, vagy manapság valóban hosszabb ideig maradunk fittek, mint korábban?
Korábban a nők legkésőbb ötvenéves korukra praktikus, rövid hajat vágattak maguknak, a férfiak pedig legszívesebben bézs ruhákat hordtak. Manapság a legjobb életkor a negyvenes, amikor is még mindig tornacipőben és farmerben járnak a negyvenes éveiket taposók a kedvenc koncertjeikre, és a legközelebbi útjuk miatti nyelvtanfolyam köti le minden idejüket. Ma hatvanévesen érzik magukat az emberek úgy, mint korábban a negyvenévesek.
A legtöbb ember fiatalabbnak érzi magát a koránál, teljesen függetlenül attól, hogy valójában hány éves: 40, 50, 70 vagy 80. Ha összehasonlítjuk a szüleink generációját a miénkkel, úgy tűnik, hogy ez valóban így van. „Teljesen más életet élnek a mostani hatvanasok, mint az előző generáció negyvenesei, jóval fiatalosabb életstílust képviselnek ugyanis” – mondta Stephan Lessenich, a jénai egyetem szociológusa.
De vajon miért akarnak az emberek ennyire buzgón fiatalok maradni? Az öregedés szociológiájának neves szakértője, Stephan Lessenich szerint ennek az oka lehet a társadalom öregségről és öregedésről alkotott negatív képe. Az idős emberekről a törékenységre, a lassúságra, a betegségekre és a halálközeliségre asszociálunk. Éppen ezért a legtöbb esetben arra törekszünk, hogy egészségesek, fittek és mobilak legyünk, mivel úgy gondoljuk, hogy aki aktív, annak még messze van a vége. Azokon az embereken pedig, akik már tényleg idősek, ott a nyomás, hogy ezt elrejtsék.
De vajon valóban tovább maradnak fiatalabbak az emberek, mint korábban? „Igen” – mondta Karl Lenhard Rudolph, a jénai öregedéskutató intézet igazgatója. Ha összehasonlítjuk a száz évvel ezelőtti időseket a mostaniakkal, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy ma már nemcsak a várható élettartam hosszabb, hanem hosszabb ideig maradhatunk egészségesek. Ez a javuló életkörülményeknek köszönhető: az iparosodott országokban az emberek egészségesen táplálkozhatnak, kevesebb a környezetszennyező anyag is, mint az iparosítás idején, és a munkakörülmények is jobbak. Ezek a tényezők és a jobb orvosi ellátás együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy ma már átlagosan 20-30 évvel tovább élünk, mint elődeink száz évvel ezelőtt.
De még ha hosszabb ideig is élünk és egészségesebben is, egyszer csak mégis megöregszünk. Az öregedéskutató szerint a várható maximális életkor 100-120 év, és ezt akkor sem tudjuk meghosszabbítani, ha egészségesen élünk. „Illúzió azt hinni, hogy meg tudjuk akadályozni az öregedés folyamatát” – mondta Karl Lenhard Rudolph öregedéskutató. Ahhoz, hogy az öregedés folyamatát ne gyorsítsuk fel, már fiatal korunkban oda kell figyelnünk az egészséges életmódra: egészséges táplálkozás, sok sport, a dohányzás kerülése és a lehető legkevesebb alkohol. Természetesen a környezeti problémák, mint például a légszennyezés a nagyvárosokban, a megnövekedett UV-sugárzás, valamint a rossz étkezési szokások és az elhízás is hátrányosan befolyásolják a várható élettartamot.
Az, hogy az ember mikortól érzi magát idősnek, az egyénileg eltérő. Annyi mindenesetre igaz, hogy bármennyire is próbálunk egészségesen élni, a sejtjeink öregszenek. „Az öregedési folyamat szorosan összefügg az úgynevezett telomerekkel (a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz) – magyarázta az öregedés-szakértő. Karl Lenhard Rudolph szerint ezek a DNS-részek egyfajta védősapkaként szolgálhatnak. Ezek a részek minden egyes sejtosztódással rövidülnek, ha eltűnnek, akkor beszélhetünk a sejt haláláról. A kísérletek azt igazolják, hogy azok betegszenek meg nagyobb eséllyel öregséggel összefüggő betegségekben, mint például az Alzheimer-kór, rák, akiknél sejtkárosodás figyelhető meg. A telomerek egyénileg eltérők, a tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszabb telomerekkel rendelkezőknek magasabb a várható élettartama.
