Így látja az Akadémia helyzetét Pálinkás József

Hétfőn kezdődik az MTA 185., tisztújító közgyűlése.

Pálinkás József emlékeztetett: 2008-as elnökké választásakor az MTA intézményhálózata rendkívül szétaprózott, épület- műszerállománya elavult volt, de az adminisztrációban is sok kérdést kellett rendezni ahhoz, hogy az Akadémia és kutatóhálózata professzionálisan működjön. „Az MTA sajátos intézmény, hiszen egyszerre tudós testület és fenntartója az ország legnagyobb professzionális kutatóhálózatának. Ezt a két funkciót kellett valahogy együtt tartani” – idézte fel a két ciklus után távozó elnök.

Hat éve az MTA költségvetése 38 milliárd forint volt, ez a válság hatására 2010-re 36,6 milliárdra csökkent, 2014-re azonban már 49,1 milliárdra  nőtt. Közben az MTA vagyona is jelentősen gyarapodott: 2008 és 2013 között 74 milliárdról 112 milliárd forintra – közölte. „Ebben benne van több nagyberuházás, például a 9,5 milliárd forintból megépült Természettudományi Kutatóközpont, a 8,5 milliárdból létesült CERN Wigner Adatközpont, és beleszámoljuk a 8 milliárdból épülő Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházát is. Ezzel az épületállományt tekintve az akadémiai kutatóintézet-hálózatban olyan fejlesztés zajlott le egy válság sújtotta időszakában, amilyen még nem volt az MTA történetében” – hangsúlyozta.

Pálinkás József elmondása szerint a beruházások csökkentik a fenntartási költségeket, a felszabaduló ingatlanokat pedig az MTA értékesíti, és az ebből származó forrásokat fel tudja használni kutatási berendezések vásárlására vagy más kutatóintézetek épületeinek felújítására.

Az Akadémia elnöke mintaértékűnek nevezte a Lendület programot, amelyet 2009-ben egyrészt azzal a céllal indítottak, hogy külföldről hazacsábítsák a kiemelkedő kutatókat, akik máskülönben nem tudtak volna hazajönni. A másik cél az volt, hogy itthon tartsák azokat, akik éppen a távozásukat mérlegelik részben a jobb anyagi körülmények, de amiatt is, mert egy fiatal kutatónak nagyon fontos, hogy a karrierje kezdetén megalapozza a tudományos pályáját – emlékeztetett, hozzátéve: a programot arra is szánta, hogy a kutatóhálózatban meginduljon némi mozgás, új emberek kerüljenek kutatócsoportok élére.

A Lendület program 2009-ben 250 millió forintból, 5 kutatócsoporttal indult el, idén pedig már 3,7 milliárd forint áll csaknem 100 kutatócsoport rendelkezésére. Ez ma az MTA egyik legjelentősebb tudományos programja, és már nemcsak az akadémiai kutatóhálózatban, hanem az egyetemeken is vannak Lendület kutatócsoportok, amelyekben a nyugatiakkal összemérhetőek a javadalmazási és a kutatási körülmények – jegyezte meg.

Pálinkás József jelentős eredményként értékelte, hogy a 2008-as 16-ról 49 százalékra növelték a műszerállomány használhatósági szintjét: az MTA költségvetésében már minden évben jut 2 milliárd forint új műszerek vásárlására, és ha ez így marad, 6-8 éven belül elérhető a természetes, 60-70 százalékos használhatósági szint.

Elmondása szerint a Lendület program mentén elindítottak egy vendégkutatói pályázatot, amelyben világhírű kutatókat hívnak Magyarországra.

„Nem működik az, hogy csak a magyarok mennek el kutatni, hozzánk nem jön senki. Ahhoz, hogy szorosabban be legyünk kötve a világba, elismert külföldi kutatókat hívunk meg, akik fizetését a nyugat-európai szintre állítjuk be.
Évente 5-8 kutatót tudunk fogadni, de ez jelentősen növeli a magyar tudományos élet presztízsét, láthatóságát” – számolt be, hozzátéve: sikerült bevezetni egy új posztdoktori rendszert is; erre idén már 600 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 100-120 posztdoktori állás létesült.

Pálinkás József a legnagyobb változásnak a kutatóhálózat átalakítását nevezte, amely 2011 májusa és decembere között ment végbe: 43 kutatóintézetből kellett létrehozni 10 kutatóközpontot és 5 kutatóintézetet, így olyan méretű intézmények jöttek létre, amelyek gazdaságosan tudnak működni. „Az átalakítás sok erőt és munkát kívánt, de megérte, mert az MTA közgyűlése kétharmados többséggel jóváhagyta az átalakítást, ezzel 2012-től szervezetileg, 2014-től infrastruktúrájában megújult kutatóhálózat működhet”.

„Ezért nagyképűség nélkül mondhatom, hogy az Akadémiát a következő elnöknek jobb állapotban adom át, mint amilyenben akkor volt, mint amikor elnökké választottak” – fogalmazott. Az elnök kiemelte: a széttagolt kutatóintézetekből most egy jól működő, és méretgazdaságos intézményhálózat jött létre, így az MTA csak az adminisztrációs költségeken évi félmilliárd forintot takarít meg. „Az igazán fontosak persze a tudományos eredmények. Az akadémiai kutatóhálózatnak nőtt a számokkal mérhető teljesítménye: a publikációk és az ezekre való hivatkozások száma, de az átalakítás igazi hatása néhány év múlva fog teljesen megjelenni” – jelezte.

A következő évek fontos feladatai között Pálinkás József mindenekelőtt az MTA lendületben tartását, valamint új programok elindítását jelölte meg. Nyolcmilliárdos kormánytámogatással elindult az agykutatási program, de lenne még két-három olyan terület, ahol érdemes lenne hasonló méretű programokat elindítani – vélekedett.

A Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának átadása 2015 végére várható, és elindult a csillebérci Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont fejlesztése is. Ennek most az első szakasza valósul meg, majd a remények szerint 2015-ben befejeződhet a második szakasz is, amivel ez a kutatóközpont is megújul, és ez a magyar csillagászat eredményein is látszani fog – összegzett Pálinkás József.