A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport egy tavaly decemberben kezdődött projekt keretében indult az antarktiszi Auróra-medencébe, hogy olyan jégmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetnek kitölteni az elmúlt kétezer év hőmérséklet-változásaira vonatkozó ismeretek hiányos részeit.
A kutatók reményei szerint a minták tanulmányozása révén sikerül információkat gyűjteniük a klímamodellek fejlesztéséhez, és magyarázatot találniuk az időjárási szélsőségek, úgy mint az aszályok, a ciklonok és az áradások jelenleg tapasztalható gyakoriságára, illetve mintájára.
A legnagyobb fúrással felszínre hozott jégmag 303 méter hosszú, és az elmúlt kétezer év éghajlatáról fog információt adni a kutatóknak.
Két kisebb mintát – egy 116 és egy 103 méterest, amelyek az elmúlt 800-1000 év éghajlatáról árulkodnak - nagy volumenű kémiai elemzésekhez fognak felhasználni.
A szakemberek összesen kéttonnányi jégmintát osztottak szét tanulmányozás céljából a világ különböző pontjain működő jégmag-laboratóriumok között.
A kutatók 2015 folyamán végzik el a vizsgálatokat és eredményeiket a következő 18-24 hónapon belül kezdik el publikálni – mondta Nick Gales, az ausztrál környezetügyi minisztérium szárnyai alatt működő Australian Antarctic Division vezető kutatója.
Mint hozzátette, a jégmagból nyert adatok és az egyéb információk segítenek az időjárási szélsőségek jobb megértésében azáltal, hogy megmutatják, hogy az emberek miként befolyásolták a klímaváltozást a fosszilis tüzelőanyagok égetésével.
Az Auróra-medencére kiterjedő projektben 6 ország – Ausztrália, Kína, Dánia, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok – 15 partnerszervezete vesz részt.
A projektet vezető Mark Curran közleményben aláhúzta, hogy a mostani erőfeszítések egy jóval ambiciózusabb expedíció számára készítik elő a terepet, amely során egy egymillió éves jégmagot szeretnének kifúrni.
