Koraszülést is okozhatnak a placentában élő baktériumok

A várandós nő méhlepénye nem olyan steril, mint eddig vélték.

UDM
2014. 05. 24. 12:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A várandós nő méhlepénye nem olyan steril, mint eddig vélték: kicsi, de sokszínű baktériumcsoport él benne, mely a kutatókat leginkább a szájüregben lévő mikrobák összetételére emlékezteti – olvasható a Science Translational Medicine című szaklapban.

A tudósok összefüggést találtak a koraszülés és a méhlepény baktériumai között is. A várandósság alatti fertőzések – köztük a húgyúti fertőzés – és a koraszülés közötti kapcsolat régóta ismeretes. Az amerikai kutatók most ennek az összefüggésnek a hátterében álló folyamatok részleteit vizsgálták meg.

A placenta a terhesség elején jön létre, és a köldökzsinóron keresztül táplálékkal és oxigénnel látja el a növekvő embriót. Ezen kívül természetes korlátot képez az anyai és a magzati vérkeringés között, és megakadályozza, hogy bizonyos káros anyagok és kórokozók az anya szervezetéből átkerüljenek a magzatba.

A méhlepély mégsem szűr ki minden káros anyagot az anyai vérből, a baktériumok egy részét sem – állapította meg a vizsgálat. A houstoni Baylor Orvosi Egyetem és a Texasi Gyermekkórház Kjersti Aagaard vezette kutatócsoportja összesen 320 placentát vizsgált meg, mind szülés után kerültek hozzájuk.

Géntechnikai eljárásokkal azonosították a méhlepényből származó baktériumtörzseket. Ezután összehasonlították azokat a test más részeinek baktérium-összetételével. Az emberen és az emberben élő baktériumokat az elmúlt években az emberi mikroorganizmusokra vonatkozó projekt (Human Microbiom Project) keretében térképezték fel.

A placenta baktériumai minden anyánál különböztek, számuk általában csekély volt. A legtöbb nőnél megtalálták az E.coli bélbaktériumot. A mikrobák többsége ártalmatlan volt, az emberen általában megtalálható baktériumok közé tartoztak.

A baktériumok összetétele a szájüregéhez állt legközelebb, azon belül is a nyelven, a mandulákon és a fogkőben lévő törzsekhez hasonlított. Valószínű, hogy a terhesség korai szakaszában kerülhettek az anya véréből a méhlepénybe.

A tanulmány ezzel arra is új adatokat talált, hogy mikor kezdenek betelepülni a baktériumok a gyermek szervezetébe: már az anyaméhben, a méhlepényen keresztül.

A koraszülöttek édesanyjánál bizonyos kórokozókból több volt, másokból kevesebb. A baktériumok koraszülésre gyakorolt hatását a kutatók most újabb vizsgálattal akarják pontosabban megismerni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.