A negyvenöt ősi sírra az agyagkatonák elkészítését elrendelő Csin Si-huang, a Csin-dinasztia (Kr. e. 221-206) első császárának mauzóleumától öt kilométerre találtak rá még tavaly ősszel a közép-kínai Hszian városától nem messze.
A sírok egy több mint egy kilométerszer 300 méteres területen vannak szétszórva. A régészek ötven sírt találtak, ezek közül 45 rejtett emberi maradványokat, a többi ötöt későbbre datálják a szakemberek. A koporsókban fekvő testek kifordított lábbal láthatók, ami szintén az időbeli besorolást segíti, ez ugyanis jellemzően Csin-dinasztia korabeli temetkezési póz.
A régészek mintegy 300 agyagtárgyat is kiástak, amelyek az Kr. e. 230 körül megalakított Li község karakterét viselik magukon. A településre az agyaghadsereg megépítésekor több tízezer embert költöztettek, hogy segítsék a munkálatokat.
Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján is szereplő agyaghadsereget 1974-ben, véletlenül fedezték fel. Az életnagyságú agyagkatonák, lovaik és lovas kocsijaik feltárása azóta is folyamatban van. Becslések szerint a katonákból több mint 8 ezer, lovaikból több mint félezer, lovas kocsikból pedig több száz lehet. A hadsereg építése csaknem 40 éven át zajlott, abban 700 ezer ember vehetett részt.
