Szabad a bejárás a régészeti ásatásokra

Sírfeltárás, restaurálás, állat- és embercsontok vizsgálata is szerepel a programban. Interjú Lassányi Gáborral, a régészszövetség elnökével.

Kuslits Szonja
2014. 05. 23. 10:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Május utolsó hétvégéjén a magyar régészet napja keretében 27 intézmény – múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek – várja az ásatások, leletek és kalandos felfedezések iránt érdeklődőket. Megnyílik számos, a közönség számára hétköznap nem látogatható régészeti raktár és restaurátor-műhely is. Május 30-án, pénteken elsősorban a gyermek- és iskoláscsoportokat, május 31-én, szombaton pedig a családokat és a felnőtteket várják a szervezők. A különleges rendezvényről és a magyar régészeti eredményekről Lassányi Gáborral, a Magyar Régész Szövetség elnökével beszélgettünk.

Az események közt találunk ismeretterjesztő előadásokat, kézműves és hagyományőrző programokat, régészeti sétát és kerékpártúrát a környék ismert és kevésbé ismert lelőhelyeire, ásatáslátogatásokat. A közös filmelemzések résztvevői a legnépszerűbb hollywoodi kosztümös mozik történelmi hitelességéről beszélgetnek majd.

– Magyarországon ez az első ilyen jellegű rendezvény?
– Igen, korábban nem volt kifejezetten a régészettel foglalkozó programsorozat, reméljük, hogy sikerül egy kicsit közelebb hozni az emberekhez ezt a tudományterületet. Mostantól kezdve minden év május utolsó hétvégéjén tartjuk a magyar régészet napját és a hozzá kapcsolódó programokat. Idén megnyílnak a régészeti raktárak és laboratóriumok ajtajai. Jelenleg körülbelül 600 aktívan dolgozó régész vagy a régészet határterületén tevékenykedő kutató, egyetemi tanár él Magyarországon, közülük 450-en tagjai a Magyar Régész Szövetségnek.

 

– Milyen a régészek helyzet ma Magyarországon?
– Jelentős részük megyei hatókörű városi múzeumokban, örökségvédelmi intézményekben dolgozik, esetleg közigazgatásban vagy kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken helyezkednek el. A legtöbben kutatnak; a régészek jelentős része dolgozik egy-egy nagyobb építőipari beruházás régészeti feltárásán. Ilyen például az autópályák építése, ahol minden esetben szükséges a terep előzetes régészeti feltérképezése. A hétvégén többek között ilyen, építkezésekhez kapcsolódó leleteket és egy nagyon gazdag örökséget mutatjuk be a nagyközönségnek.

– Jelenleg milyen jelentős ásatások zajlanak?
– Magyarországon aktuálisan több tudományos kutatás is folyik, ezek azért különlegesek, mert az építkezésekhez kapcsolódó ásatásokkal ellentétben ilyenkor kisebb területen dolgoznak a régészek, de részletesebben vizsgálhatják az emlékeket, mivel nem olyan szűk a határidő. Százhalombattán, Visegrádon és a Kőrös mentén is dolgoznak a kollégák. Az építkezésekhez kapcsolódóan Vas megyében a 86-os főút és a 4-es főút körüli ásatásokon találtak értékes leleteket. A magyar–szlovák gázvezeték építésénél végzett régészeti feltárás is óriási munka, ahogy a Várkert Bazár felújítása is. Utóbbinál közép- és török kori településrészt találtak a kutatók.

– Régészeti szempontból Magyarország mennyire ideális terep, sok a feltáratlan, ígéretes terület?
– A Kárpát-medence egésze történelmi emlékekben gazdag terület, kiváló lelőhelyeken kutathatnak a régészek. Hazánkban az elmúlt húsz évben az ásatások során szinte minden kilométeren találtak őskori, ókori vagy középkori leleteket. A 2000-es években az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának és az M6-os autópálya egészének építése során az elmúlt 8000 év minden régészeti korszakából bukkantak elő maradványok. A magyar történelem szemszögéből a honfoglalástól egészen a török hódoltságig minden évszázadból kerültek elő emlékek.

 

– A gazdag lelőhelyek miatt sok külföldi régész látogat hazánkba kutatni, vagy inkább a magyarok utaznak külföldre?
– Tény, hogy szerencsések a magyar régészek, bőven van feltárni való parcella. Jelenleg amerikaiak dolgoznak nálunk a Kőrös mentén, ahol réz-, bronz- és újkori leleteket találtak, de Miskolc környékén is kutatnak német régészek. Az Európai Unióban nagyon jelentős kutatásokban vehetnek részt, kellő figyelmet kap ez a tudományterület. Szeretnénk, ha a nagyközönség is értesülne a magyar sikerekről és az elért eredményekről. Itthon még bőven akad feltárható terület, hiszen több mint kétszázezer lelőhely található Magyarországon.

– A technika fejlődésével mennyivel vált könnyebbé a munka?

– Az ötven évvel ezelőtti állapotokhoz képest ég és föld, hogy milyen lehetőségek vannak. Sokkal több információ áll most rendelkezésre. Persze ahogy régen, úgy most is kimennek a kutatók terepre, de már légi fotókkal, speciális szkennerekkel is dolgoznak. Ezekkel az új eljárásokkal, sokszor apró feltárásokkal meg lehet rajzolni egy-egy, még a földben rejtőző település képét. A lelőhelyeket nemzeti erőforrásként kell kezelni és óvni az értékeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.