Szabad a bejárás a régészeti ásatásokra

Sírfeltárás, restaurálás, állat- és embercsontok vizsgálata is szerepel a programban. Interjú Lassányi Gáborral, a régészszövetség elnökével.

Május utolsó hétvégéjén a magyar régészet napja keretében 27 intézmény – múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek – várja az ásatások, leletek és kalandos felfedezések iránt érdeklődőket. Megnyílik számos, a közönség számára hétköznap nem látogatható régészeti raktár és restaurátor-műhely is. Május 30-án, pénteken elsősorban a gyermek- és iskoláscsoportokat, május 31-én, szombaton pedig a családokat és a felnőtteket várják a szervezők. A különleges rendezvényről és a magyar régészeti eredményekről Lassányi Gáborral, a Magyar Régész Szövetség elnökével beszélgettünk.

Az események közt találunk ismeretterjesztő előadásokat, kézműves és hagyományőrző programokat, régészeti sétát és kerékpártúrát a környék ismert és kevésbé ismert lelőhelyeire, ásatáslátogatásokat. A közös filmelemzések résztvevői a legnépszerűbb hollywoodi kosztümös mozik történelmi hitelességéről beszélgetnek majd.

– Magyarországon ez az első ilyen jellegű rendezvény?
– Igen, korábban nem volt kifejezetten a régészettel foglalkozó programsorozat, reméljük, hogy sikerül egy kicsit közelebb hozni az emberekhez ezt a tudományterületet. Mostantól kezdve minden év május utolsó hétvégéjén tartjuk a magyar régészet napját és a hozzá kapcsolódó programokat. Idén megnyílnak a régészeti raktárak és laboratóriumok ajtajai. Jelenleg körülbelül 600 aktívan dolgozó régész vagy a régészet határterületén tevékenykedő kutató, egyetemi tanár él Magyarországon, közülük 450-en tagjai a Magyar Régész Szövetségnek.

– Milyen a régészek helyzet ma Magyarországon?
– Jelentős részük megyei hatókörű városi múzeumokban, örökségvédelmi intézményekben dolgozik, esetleg közigazgatásban vagy kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken helyezkednek el. A legtöbben kutatnak; a régészek jelentős része dolgozik egy-egy nagyobb építőipari beruházás régészeti feltárásán. Ilyen például az autópályák építése, ahol minden esetben szükséges a terep előzetes régészeti feltérképezése. A hétvégén többek között ilyen, építkezésekhez kapcsolódó leleteket és egy nagyon gazdag örökséget mutatjuk be a nagyközönségnek.

– Jelenleg milyen jelentős ásatások zajlanak?
– Magyarországon aktuálisan több tudományos kutatás is folyik, ezek azért különlegesek, mert az építkezésekhez kapcsolódó ásatásokkal ellentétben ilyenkor kisebb területen dolgoznak a régészek, de részletesebben vizsgálhatják az emlékeket, mivel nem olyan szűk a határidő. Százhalombattán, Visegrádon és a Kőrös mentén is dolgoznak a kollégák. Az építkezésekhez kapcsolódóan Vas megyében a 86-os főút és a 4-es főút körüli ásatásokon találtak értékes leleteket. A magyar–szlovák gázvezeték építésénél végzett régészeti feltárás is óriási munka, ahogy a Várkert Bazár felújítása is. Utóbbinál közép- és török kori településrészt találtak a kutatók.

– Régészeti szempontból Magyarország mennyire ideális terep, sok a feltáratlan, ígéretes terület?
– A Kárpát-medence egésze történelmi emlékekben gazdag terület, kiváló lelőhelyeken kutathatnak a régészek. Hazánkban az elmúlt húsz évben az ásatások során szinte minden kilométeren találtak őskori, ókori vagy középkori leleteket. A 2000-es években az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának és az M6-os autópálya egészének építése során az elmúlt 8000 év minden régészeti korszakából bukkantak elő maradványok. A magyar történelem szemszögéből a honfoglalástól egészen a török hódoltságig minden évszázadból kerültek elő emlékek.

– A gazdag lelőhelyek miatt sok külföldi régész látogat hazánkba kutatni, vagy inkább a magyarok utaznak külföldre?
– Tény, hogy szerencsések a magyar régészek, bőven van feltárni való parcella. Jelenleg amerikaiak dolgoznak nálunk a Kőrös mentén, ahol réz-, bronz- és újkori leleteket találtak, de Miskolc környékén is kutatnak német régészek. Az Európai Unióban nagyon jelentős kutatásokban vehetnek részt, kellő figyelmet kap ez a tudományterület. Szeretnénk, ha a nagyközönség is értesülne a magyar sikerekről és az elért eredményekről. Itthon még bőven akad feltárható terület, hiszen több mint kétszázezer lelőhely található Magyarországon.

– A technika fejlődésével mennyivel vált könnyebbé a munka?

– Az ötven évvel ezelőtti állapotokhoz képest ég és föld, hogy milyen lehetőségek vannak. Sokkal több információ áll most rendelkezésre. Persze ahogy régen, úgy most is kimennek a kutatók terepre, de már légi fotókkal, speciális szkennerekkel is dolgoznak. Ezekkel az új eljárásokkal, sokszor apró feltárásokkal meg lehet rajzolni egy-egy, még a földben rejtőző település képét. A lelőhelyeket nemzeti erőforrásként kell kezelni és óvni az értékeket.