Az apró kétéltűek nevüket a szokatlan, rugdosó mozdulataikról kapták, amelyekkel a hímek a nőstények figyelmét szeretnék felhívni magukra párzás idején. A biológusok akkor fedezték fel az új fajokat, amikor az elmúlt 12 évben drámaian csökkenő számú populációikat igyekeztek alaktani, illetve genetikai szempontból leírni.
„A kis táncoló békák az évenkénti monszun után szaporodnak a rohanó vizű patakokban, ám élőhelyeik egyre szárazabbá válnak. Miközben a tudósok a populációkat vizsgálták, az erdei talaj veszített a nedvességéből, az állandó vízfolyások megmagyarázhatatlanul kiszáradtak” – mesélte a kutatás vezetője, Szatjabháma Dász Bidzsu.
A Ceylon Journal of Science című tudományos lapban csütörtökön megjelent tanulmányuk szerint az indiai táncoló békák fajainak száma immáron 24-re emelkedett. A botanikusból herpetológussá, vagyis a kétéltűekkel és hüllőkel foglalkozó zoológussá vált tudós beceneve Indiában „Békameber”, hiszen négy évtizedes karrierje során több tucat új békafajt azonosított.
Táncoló békák (Micrixalidae) élnek Közép-Amerikában és Délkelet-Ázsiában is, ám indiai családjuk tőlük függetlenül, mintegy 85 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. A diónyi állatkák szaporodása igen érzékeny az időjárás változásaira. Csak akkor rakják le a petéket, ha a monszun után a vízfolyások már eredeti szintjükre húzódtak vissza, éppen akkorára, hogy a köveken átbukdácsolva folyjanak. Ha a patakban kevesebb a víz, vagy túl korán húzódik vissza, a szaporodás már nem lehetséges.
Bidzsu elmondta: 2006-ban a peterakás idején akár 400-500 béka is ugrált egy-egy helyen. Számuk azonban évről évre csökkent, míg végül nagy munkával is jó, ha százat sikerült megfigyelni – tette hozzá.
Az indiai táncoló békák kizárólag a Nyugati-Ghátok hegyvonulatának őserdeiben élnek. A Himalájánál is idősebb hegylánc élővilágát tekintve a világ egyik legizgalmasabb régiója. Itt él az összes indiai faj legalább egynegyede.
A régió ökoszisztémáját évtizedek óta sújtja a vas- és bauxitbányászat, a vízszennyezés, a szabályozatlan földművelés és az emberi lakóhelyek terjeszkedése. A hegység a világ több mint 300 veszélyeztetett növényének, madarának, kétéltűjének, hüllőjének és halának ad otthont, és Bidzsu szerint hamarosan közéjük tartoznak az újonnan azonosított békák is.
