Idén húsz éve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) felvette a kesztyűt a szárazsággal szemben, és harcot hirdetett a sivatagosodás ellen. A kiszáradt területek terjeszkedése több mint egymilliárd ember létét, az egész földfelszín egyharmadát, s Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti. Az elsivatagosodás az élelmiszeripart is magával ránthatja, hiszen a száraz, rossz minőségű talaj mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas, és a folyamat áremelkedéshez vezethet.
Milyen helyet foglal el a Kárpát-medence a sivatagosodás célkeresztjében, és hogyan lassítható a folyamat? Az MNO Ambrus Andreát, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola adjunktusát kérdezte.
„Európában várhatóan majdnem minden területet negatívan fog érinteni a jövőbeli éghajlatváltozás valamely hatása. Ilyen hatások az árhullámok megnövekedésének kockázata, a gleccserek visszahúzódása, vagy az aszályos időszakok előfordulási gyakoriságának megnövekedése. A világ nagy részén a sivatagosodási folyamatok a jellemzőek, és ez alól hazánk sem kivétel. Magyarország vízellátás szempontjából a világ egyik legsérülékenyebb országa. Felszíni vízfolyásaink 95 százaléka határainkon túlról ered. Vizet további forrásból, a csapadékból és a felszín alatti vizekből nyerhetünk. A csapadékvíz jelentős része beszivárog a talajba, tehát legnagyobb víztározónk a talaj” – vázolta a nem túl fényes helyzetet az adjunktus, aki szerint az aszály és a szárazság tovább növekszik majd.
AZ ENSZ-közgyűlés 1995-ös határozata értelmében tartják annak emlékére, hogy 1994. június 17-én Párizsban fogadták el az elsivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.
Immár Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő, a Duna–Tisza közi Homokhátságot, ahol 40 év alatt 3-4 méterrel csökkent a vízszint, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a félsivatagos övezetbe sorolta. A probléma kezelésére kormányhatározat született, a tervekben ötven víztározó kialakítása szerepel.
„Az aszály Magyarországon az éghajlat természetes velejárója, a Kárpát-medencében mindig is létezett a jelenség, amelyről feljegyzések is tanúskodnak. A probléma, hogy jelenleg egyre gyakrabban fordul elő, és az éghajlat-változási előrejelzések szerint az aszály gyakorisága tovább fog növekedni. Magyarországon a sokéves átlag alapján a Tisza-völgy kapja a legkevesebb csapadékot, az éves csapadékösszeg nem ér el az 500 mm-t. A legnagyobb mennyiségű csapadék (foltokban meghaladhatja a 800 mm-t) az ország délnyugati részére, valamint a magasabb területekre hullik.”
Növekvő élelmiszerárak jöhetnek
Az aszály hosszú távon veszélyeztetheti az élelmiszer-biztonságot. A csökkenő területeken kevesebb élelmiszer-alapanyag termelhető, a kevesebb élelmiszer azok drágulásához vezethet. A szakértő szerint a megoldást az erdők jelenthetik.
„Az aszályok gyakoriságának növekedésével számolnunk kell az az élelmiszer-ellátást biztosító mezőgazdasági területek csökkenésével (sivatagosodás), valamint a termésmennyiség csökkenésével és a termelési költségek növekedésével. Ez az élelmiszerárak növekedését eredményezheti.”
„Az erdőknek jelentős szerepe van az aszály elleni küzdelemben. A fák vizet tárolnak, valamint a csapadékvizet megfogják, fokozatosan engedik a talajba. A talajon nem folyik el a víz, hanem befogadja azt. Az aszályok azonban erdeink egészségi állapotát is kedvezőtlenül befolyásolták. Ennek hatásai érződnek például a Mátrában, ahol az aszályok miatt legyengült állomány fogékonyabb a kártevőkkel, kórokozókkal szemben. Az erdőpusztulás – amelynek felmérése a legmodernebb távérzékelési technológiákkal történik – sajnos érzékelhető” – mondta el Ambrus Andrea agrármérnök, a gyöngyösi főiskola adjunktusa.
„A mezőgazdaság által művelt területből mintegy 80 ezer hektárt öntözünk. A sivatagosodás ellen értelemszerűen az öntözött területek növelésére van szükség. Így a termés mennyisége és termésbiztonsága növelése mellett lehetőség nyílik a nagyobb piaci részarány elérésére. A megfelelően megválasztott szántóföldi talajművelési rendszerekkel és termesztéstechnológiákkal csökkenthető a területek aszályérzékenysége” – fejtette ki Ambrus Andrea.
Ezek után adódik a kérdés, hogy a hétköznapi ember hogyan tud alkalmazkodni az aszályokhoz, és hogyan lassítható a folyamat.
„Elsősorban a csapadékvíz megőrzésével tehetünk az aszályosodás ellen. Ügyeljünk arra, hogy a talajt megfelelően műveljük, hogy az képes legyen a csapadék befogadására és tárolására. Kiskertekben is takarjuk a talajt természetes anyagokkal – például szalmával –, amivel védjük a kiszáradástól. Fogjuk fel a csapadékvizet és öntözzünk azzal, így az édesvízkészletünk megőrzéséhez is hozzájárulhatunk, de idetartozik a tudatos fogyasztói magatartás, és ennek keretén belül a hazai termékek előnybe helyezése is. Mindezek mellett hosszabb távon a mobilgátak és az energiatakarékos házak építése is hozzájárul közvetve a folyamat lassításához, ahogyan a környezetbarát technológiákra kivetülő támogatási rendszer növelése is” – zárta gondolatait Ambrus Andrea adjunktus.
„A »globális éghajlatváltozás« prognózisai egy dologban egyetértenek: a jövőben növekedni fog a szélsőséges időjárási helyzetek valószínűsége, tér- és időbeni variabilitása, gyakorisága, tartama, mértéke, szeszélyes kiszámíthatatlansága és kedvezőtlen gazdasági, környezeti, társadalmi következményeinek súlyossága” – mondta el prof. dr. Várallyay György, ay MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának tagja a Országos Vízügyi Főigazgatóság által a sivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapja alkalmából kedden szervezett konferencián.
„Az élelmiszer-vertikum mindkét területe, az élelmiszer-biztonság és az élelmezésbiztonság is érintett lehet az éghajlatváltozásból fakadó termesztési viszonyok által. A jó minőségű élelmiszer előállítását számos veszély fenyegeti – ilyen például a kórtani jelenség is” – mondta Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem munkatársa. Az évjárati problémákból fakadó termésingadozás, a szállítási, tárolási és feldolgozási területek veszteségei és hiányosságai nagymértékben befolyásolhatók.
A vízhiány és az aszály így egyre nagyobb kihívást jelent, hatásai nemcsak a mezőgazdaságot érintik, hanem a környezet minden elemét, beleértve az emberi társadalmat, a politikát, a gazdaságot is. A klímakutatók előrejelzései szerint hazánk éghajlata melegebbé és szárazabbá válik, melynek eredményeképpen a növekvő vízigények mellett csökkenni fognak az ökológiai és a hasznosítható vízkészletek. Ez a konfliktus főként tározással és az igények tervezésével oldható fel – hangsúlyozta Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője. A belvizek és árvizek gyors vízelvezetését fel kell váltania az ésszerű kezelést, a pillanatnyi fölös készleteket tározó, a helyes vízgazdálkodást előtérbe helyező gazdálkodásnak.
Az 1980-as évek végén még több mint 500 millió köbméter víz tározását tették lehetővé kiépített tározók, halastavak, csatornák, holtágak. Ez a kapacitás azóta folyamatosan csökken, jelenleg minden lehetőséget figyelembe véve mintegy 400 millió köbméter áll rendelkezésre. A Vásárhelyi-terv mint kiemelt árvízvédelmi tározási program e kapacitás növelésére irányul új (dombvidéki és síkvidéki) tározási lehetőségek kiépítésével. A tározás volumene azonban tovább növelhető a térségi, az önkormányzati, az üzemi és a lakossági vízvisszatartás ösztönzésével.
„Az aszály elleni egyik legjelentősebb intézkedési program az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. Magyarországon alacsony az öntözött területek aránya; a korábban kialakított 300 ezer hektárt is meghaladó, kiépített öntözési lehetőségekhez képest mindössze 100 ezer hektárt öntöznek. Ennek okai az öntözés költségeiben és a működés nem megfelelő jogszabályi hátterében keresendők. Jelentős igény mutatkozik a mezőgazdasági vízszolgáltatások, az öntözésfejlesztési beruházások bővítésére, amely a támogatási rendszerek átalakításával és hatékonyságának emelésével a mezőgazdaság versenyképességének is motorja lehet. Csökkenteni kell a mezőgazdasági termelők terheit, elő kell mozdítani a települések és a lakosság helyi víztározását a nem ivóvíz célú vízszükségletek biztosítására” – fejtette ki előadásában Kolossváry Gábor.
A vízhasználat jelentősen növekedni fog 2015-ig, elsősorban az öntözéshez felhasznált vízhasználatok útján. A vízhasználatok növekedése további terhelést jelent a már amúgy is veszélyeztetett vízi ökoszisztémákra nézve – tért ki rá előadásában Heilmann Diána az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviseletében.
„Kettős hasznú, vagyis olyan belvízvédelmi rendszereket szeretne kiépíteni az Országos Vízügyi Főigazgatóság, ami az aszály elleni védekezést is szolgálja. Az árvízi tározókapacitást pedig a Vásárhelyi-terv folytatásaként a Tisza-völgyben 600 millió köbméterről másfél milliárd köbméterre növelnék” – közölte a szervezet főigazgatója csütörtökön Salgótarjánban, egy környezetvédelmi konferencián.
Molnár Béla az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban fejlesztési célokra 263 milliárd forint áll a hazai vízgazdálkodás rendelkezésére. Megjegyezte: az országban lévő felszíni víz mennyiségének 95 százaléka külföldről érkezik, a Magyarországra belépő vízfolyás mennyisége „békeidőben” másodpercenként 3600 köbméter, míg az itt keletkező 180 köbméter, árvíz idején viszont a beérkező vízmennyiség elérheti másodpercenként a 20 ezer köbmétert is.
Molnár kiemelte az ukrán hatóságokkal való jó együttműködést, ennek bizonyítékaként említette, hogy Magyarország víztározót épít és előrejelző állomást is telepít Kárpátalján, az onnan érkező árvizek ugyanis olyan gyorsan érkeznek, hogy ez ellen Magyarország határain belül nem lehet megfelelően védekezni. A vízügyi főigazgató elmondta azt is, hogy a Tisza völgyében jelenleg 600 millió köbméter tartalék tározókapacitással rendelkeznek, amit további oldaltározók építésével szeretnének másfél milliárd köbméterre növelni. Elsőként a Közép-Tisza vidékén, illetve az Alsó-Tiszán indul majd tározóépítés, illetve ezekhez kapcsolódóan a Sajó és a Hernád, valamint a Zagyva és a Tarna völgyében várhatók még munkálatok.
A főigazgató megjegyezte: hegyvidéki tározóépítési programot is kidolgoztak. „Ezek a tározók elsősorban árvízvédelmi célokat szolgálnak, de turisztikai céllal is használhatók majd, ám semmiképp sem lesznek üresek” – hangsúlyozta Molnár.
