A Nagyvárad melletti termálvizes rezervátum korábban egy hektár felületű tava ma már inkább tócsára hasonlít, amely mellett mindössze a felirat emlékeztet arra, hogy itt korábban egyedi, őshonos növény- és állatfajok éltek. A környezetvédők már több mint két éve figyelmeztettek a védett élőhely haldoklására, ám a hatóságok hiába szivattyúztatták a tóba a termálvizet, a vízapadást nem tudták megakadályozni.
A püspökfürdői termáltóban olyan egyedi fajok éltek, mint a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű csigafaj, a Racovita-kele (Scardinius Racovitzai) elnevezésű halfaj és a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus forma thermalis), amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként. Legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg.
A tavat tápláló termálvizes forrás kiapadása után az elmúlt télen már be is fagyott a tócsává zsugorodott tavacska.
„Ahogy a hal nem él meg a szárazon, úgy a hévízi tündérrózsa sem tud létezni termálvíz nélkül” – nyilatkozta a Krónikának Venczel Márton biológus, a Körösvidéki Múzeum tudományos munkatársa. Hozzátette, miközben a hatóságok azt hangoztatják, hogy vissza kellene szorítani a termálvíz-kitermelést, újabb nagyszabású termálvizes idegenforgalmi projekteken dolgoznak.
A szakemberek a védett élőhely pusztulását annak tulajdonítják, hogy Püspökfürdőn, Félixfürdőn és Nagyváradon is számos szálloda és panzió végzett – sok esetben illegális – fúrásokat, hogy a medencéit és a fűtési rendszerét termálvízzel működtesse, a föld alatti termálvízlelőhely kapacitása pedig véges.
