A halak így beálltak a rágcsálók, tyúkok és főemlősök sorába, amelyeknél már bebizonyosodott, hogy a nőstények gyorsabb alkalmazkodásra képesek.
Tyrone Lucon-Xiccato és Angelo Bisazza, a Padovai Egyetem munkatársai hím és nőstény guppiknak (Poecilia reticulata) tanította meg, hogy az akvárium aljára helyezett bizonyos színű lemez alatt táplálék rejtőzik. Ezt mindkét nem gyorsan megtanulta. Ezután a kutatók megváltoztatták a körülményeket: olyan lemez alá rejtették az eledelt, amely alatt korábban nem volt.
A nőstények lényegesen gyorsabban ismerték fel a helyzet megváltozását: csak fele annyi hibát vétettek az új feladat elvégzésében, mint a hímek. Amikor a tudósok többször változtattak a körülményeken, a hímek folyamatosan javítottak teljesítményükön, tehát megtanultak egyre gyorsabban reagálni az újdonságokra. A nőstények teljesítménye nem javult tovább, így a hím halak idővel eljutottak a nőstények szintjére.
A nőstények gyorsabban képesek megváltoztatni a viselkedésüket, ha egy már megtanult szabály a körülmények megváltozása miatt érvényét veszíti – írják a kutatók a Biology Letters című szaklapban. A jelenség okát egyelőre nem tárták fel, a szakértők feltételezése szerint néhány állatfajnál összefüggés lehet a viselkedés, illetve a hímek és nőstények eltérő szerepei között. Sokan úgy vélik, hogy a rugalmasság kialakulásában nagy szerepet játszik az utódok felnevelésébe történő nagy befektetés és az összetett szociális kapcsolatok.
