„Minden csepp tengervízben egymillió mikroorganizmus él. A tengerben való fürdőzéskor mikroorganizmusok tömkelegében úszunk” – hangoztatta Frank Oliver Glöckner, a Jacobs University és a brémai Max Planck Tengerbiológiai Intézet munkatársa.
Glöckner, az Európai Unió által támogatott Micro B3 nevű projekt vezetője szerint ezekről a szabad szemmel nem látható, apró részecskékről a tudósok nagyon hézagos ismeretekkel rendelkeznek. A projekt részeként rendezik meg a mintagyűjtési világnapot a világ 160 állomásán.
A mikroorganizmusok jelentősen hozzájárultak a Föld élettereinek kialakulásához és az emberek túléléséhez. A projekt célja, hogy a kutatók megtudják: hol van a legkevesebb, hol a legtöbb organizmus és azok milyen feladatot látnak el. A világ különböző pontjairól vett mintákat Brémában elemzik. „Ez lesz a legnagyobb tengeri adatbank, amelynek információi egyetlen napról származnak” – hangsúlyozta a kutató.
„Nagyszerű dolog, hogy ilyen sokan járulnak hozzá a gyűjtéshez. Számos más tudós is szívesen vett volna részt a projektben, politikai akadályok azonban meggátolták ebben” – mondta a szakértő. Nem küld mintát például Kína, India és Oroszország.
A mikroorganizmusok minden élet alapjai. Az algák és a cianobaktériumok napfény és szén-dioxid segítségével biomasszát és oxigént termelnek. „A számunkra szükséges oxigén 70 százalékát ezek termelik, a szén-dioxid 50 százalékát pedig felfalják. Így minden holt biológiai anyagot lebontanak és visszaforgatnak az anyag- és energia-körforgásba. Élete végén még a legszebb delfint is újrahasznosítják a mikroorganizmusok” – fejtette ki Glöckner.
