A Spanyolország keleti részén lévő El Salt barlangjaiban talált leletek korát mintegy ötvenezer évesre becsülték. Így az innen vett öt talajminta a valaha talált legrégebbi emberi széklet, jócskán megelőzve a modern embertől (Homo sapiens) származó más fekáliamaradványokat, amelyeket egyiptomi múmiákban és ókori görög latrinákban találtak.
Ainara Sistiaga, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója munkatársaival a maradványokban olyan anyagok után kutatott, amelyek a hús és zöldségek fogyasztására jellemző. A hús esetében ez az anyag a koprosztanol, amely a koleszterin feldolgozásakor keletkezik. A zöldség fogyasztására pedig az abban gyakori 5 béta-sztigmaszterol nevű anyag jelenléte utal.
A szakértőknek a Plos One című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a neandervölgyi emberek székletének nagy része húsból áll, de egyértelmű jelei vannak a zöldségnek is. A növényi táplálék aránya nagyobb a korábban feltételezettnél. A korábbi elemzési módszerek elsősorban a megemésztett fehérjére koncentráltak, ez az eljárás alulbecsülte a növényi hányadot.
Fogkőelemzések is utaltak arra, hogy a neandervölgyiek fogyasztottak zöldséget is, de az ürülék megvizsgálása szolgáltatta az első közvetlen bizonyítékot – írják a szakértők.
A Homo neanderthalensis, a modern ember kihalt rokona mintegy 230 ezer éve jelent meg, és 40 ezer évvel ezelőttig élt Eurázsiában. A tudósok szerint kihalásában nagy szerepet játszott főként húson alapuló táplálkozása.
