Újabb titkot árult el az ausztrál kontinens

A lávatenger több millió négyzetkilométeres területet lepett el.

tt
2014. 06. 04. 4:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A perthi Curtin Egyetemen dolgozó Fred Jourdan és különböző ausztrál, illetve nemzetközi intézetekben tevékenykedő kollégái radioaktív kormeghatározás révén állapították meg a Kalkarindji vulkanikus területen bekövetkezett kitörések idejét. A lávatenger egykor több mint kétmillió négyzetkilométernyi területet borított be a mai Északi területen és Nyugat-Ausztráliában.

A szakemberek bebizonyították, hogy a vulkánkitörések ideje egybeesett az 510-511 millió évvel ezelőtt bekövetkezett korai-közép kambriumi kihalási eseménnyel, amely a többsejtű életformák első tömeges kipusztulása volt. „Számos bizonyíték alátámasztja, hogy ez a kihalási esemény, amely során a fajok 50 százaléka kipusztult, éghajlati változásokkal és az óceánok oxigéntartalmának lecsökkenésével volt összefüggésben, ám a változásokat előidéző pontos folyamat ez idáig ismeretlen volt” – mondta Jourdan.

„Nem csupán azt sikerült bizonyítanunk, hogy a Kalkarindji vulkanikus terület a kambriumi kihalási eseménnyel egy időben alakult ki, hanem a terület vulkanikus kőzeteinek vizsgálata révén kén-dioxid-csökkentést is kimutattunk, ami azt jelzi, hogy az erupciók során a kén a légkörbe került” – idézte a szakembert a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál.

Egy modern kori összehasonlítással élve Jourdan elmondta, hogy a Fülöp-szigeteki Pinatubo-vulkán 1991-es kitörésekor bekövetkezett kén-dioxid-kicsapódás miatt néhány tized Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet a következő pár évben. „Ha egy Pinatubóéhoz hasonló, viszonylag kis méretű vulkánkitörés ilyen hatással van a klímára, akkor el lehet képzelni, hogy egy Nyugat-Ausztrália méretű vulkanikus terület mire képes” – tette hozzá a szakember.

Összehasonlítva a Kalkarindji vulkanikus területet más vulkanikus régiókkal, a kutatók arra jutottak, hogy a tömeges kihalásokért nagy valószínűség szerint a vulkánkitörések okozta gyors éghajlatváltozások voltak a felelősek. A különböző fajok nehezen tudtak alkalmazkodni a hirtelen jött változásokhoz, ami végül a pusztulásukat eredményezte. A kutatás eredményeit a Geology című folyóiratban közölték.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.