Virágzik a Tisza Szeged alatt

Rajzó kérészek ezreit látni a Tisza partján esténként.

UDM
2014. 06. 11. 21:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Tiszán és mellékfolyóin élő – a vízminőségre igen érzékeny – kérészek tömeges rajzása többnapnyi meleg időt követően a napokban kezdődött el a folyó legalsó szakaszán.

Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja az MTI-nek elmondta, hogy a 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza alsó szakaszain rajzanak először, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe. Később a Tisza felső szakaszain is előfordulnak.

A kérészek násztáncát követő párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából, és lesben állnak a madarak is. Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is.

A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat.

A néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. A nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét tiszavirág-tetemek lepik el lassan tovasodródva a folyóval.

A rovarok fokozottan védettek, ám kedvelt csalinak számítanak, így a vízi rendőrök kiemelten ellenőrzik ilyenkor a Tiszán horgászókat.

Gézárt Attila, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szegedi Vízirendészeti Rendőrőrsének parancsnoka az MTI-nek elmondta: a tiszavirág természetvédelmi értéke 10 ezer forint egyedenként, az élő és az elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos.

Bűncselekménynek számít, ha valaki a rovarok telepét felássa, illetve ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt össze. Büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt, és ezáltal megzavarja, elpusztítja a kérészeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.